5 cikk rendezése:
1. cikk / 5 Adományok elszámolása az alapítványnál
Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
2. cikk / 5 Gyalogos közlekedéshez járda építése
Kérdés: Cégünk székhelye a közigazgatási határon található, ahol nem megoldott a gyalogos közlekedés, szükséges járda kiépítése. Egyeztetések folynak a helyi önkormányzat képviselőivel. Az anyagi források szűkösek, ezért az önkormányzaton kívül a helyi vállalkozók járulnak hozzá a beruházás finanszírozásához, hiszen a településen átvezető gyalogút közérdek. A beruházás megvalósulásához cégünk x millió forintot ajánl fel. Mivel önkormányzatnak utaljuk az összeget, támogatási szerződéssel tehetjük ezt meg? Alapítványt vonjunk be, amely adománygyűjtést szervezne a cél megvalósítására? Az alapítvány végezhet-e ilyen jellegű feladatokat? Esetleg támogatási szerződést kellene kötni az alapítvánnyal? Milyen adminisztrációval, adózással, egyéb problémával járnak az egyes variációk?
3. cikk / 5 Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze
Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
4. cikk / 5 Alapítványi támogatások elszámolása
Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
5. cikk / 5 Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány
Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
