Ingatlan értékesítése a piaci érték alatt

Kérdés: A zrt. értékesítette a jelenleg bérbeadás alatt álló ingatlanát a társaság két tulajdonosának, akik magánszemélyek (az egyik 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkezik). Mindkét vevő munkaviszonyban áll a társaságnál. A létrejött adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog átszáll a vevőkre, de a zrt. az ingatlant albirtokosként 2017. december 31-ig továbbra is birtokában tartja, és addig a bérleti díj is őt illeti meg. Erre való tekintettel a vételárat lényegesen a piaci ár alatt határozták meg. (A kivetett illeték alapja az eladási ár négyszerese!) A zrt.-nél keletkezik-e társaságiadóalap-növelő kötelezettség a piaci ár alatt történő értékesítés miatt? A két magánszemélynek keletkezik-e az adásvétel időpontjában jövedelme a piaci ár alatt történő vásárlás miatt? Ha a magánszemélyeknek keletkezik jövedelme, akkor a szerzéskori értékbe valamilyen módon beleszámít-e az, hogy az ingatlan haszna (bérleti díja) két évig az eladó zrt.-t illeti meg? Ezt a jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek vagy egyéb jövedelemnek kell tekinteni? A zrt.-nél vagyoni értékű jognak kell-e számítani azt, hogy a bérleti díjat jogosult beszedni?
Részlet a válaszából: […] ...által megszerzett ingatlan piaci értéke meghaladja a vételárat. Így a piaci érték és a vételár különbözetéhez a magánszemélyek térítés nélkül jutottak hozzá, akkor is, ha azt árengedmény formájában adta az eladó. Ez a különbözet az Szja-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Faktorálás és engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás és az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó 2016. évi számlaösszefüggésekkel is!
Részlet a válaszából: […] ...engedményezése adásvétel, a szerződésben rögzítendő az adott követelésre vonatkozó adatok mellett az is, hogy térítés ellenében vagy térítés nélkül történik az engedményezés.Ellenérték ellenében történő értékesítésnél (követelés értékesítésekor):–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...a követelés könyv szerinti értéke: T 862 – K 31-36;– az engedményesnél (a követelés vevőjénél): T 365 – K 384 (479).A követelés térítés nélküli átadásakor:– az engedményezőnél (az átadónál): T 8891 – K 31-36;– az engedményesnél (az átvevőnél): T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Engedményezés vagy faktorálás

Kérdés: Van-e különbség a követelés engedményezése és a követelés faktorálása között? Ha van, az miben nyilvánul meg? A követelését behajtani nem tudó vállalkozó melyiket válassza, ha egyáltalán van rá lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen következik, hogy– a követelés engedményezése alapvetően azt jelenti, hogy a követelést végleges jelleggel eladták, térítés nélkül átadták, valójában adásvétel;– a követelés faktorálása a faktoringszerződéssel a követelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az engedményezés könyv szerintiértéken történik, és a könyv szerinti érték nulla, a követelések vonatkozásábanis a térítés nélküli átadás-átvétel szabályait kell alkalmazni, az átadónál akönyvekből a rendkívüli ráfordításokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint "C" társaságraátruházza, engedményezze, azaz "A" társaság "B" társasággal szembenikövetelését "C" társaságnak térítés nélkül átadja, annak összeskövetelményével. A leírt engedményezés esetén "B" társaság – mint kötelezett -"A"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Ingyenes engedmény elszámolása az engedményesnél

Kérdés: "X" magánszemély többségi befolyással bíró tagja a "Z" Kft.-nek. "X" egy másik adózótól nagyobb összegű kártérítést követel – elmaradt haszon címén – jogi úton. "X" tag az említett követelését "Z" Kft.-re engedményezte. Hogyan számolhatja el a "Z" Kft. az engedményezett követelést? Milyen értékelést lehet elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ..."Z" Kft. az ajándékba kapott követelést, a várhatóan megtérülő összegben – mint vásárolt követelést – állományba veszi térítés nélkül átvett követelésként a rendkívüli bevételekkel szemben (T 3655 – K 9891), majd időbelileg, mint halasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.