Szívességi használat elszámolása

Kérdés: A kft. a vállalkozás székhelyén végzi tevékenységét, ami általában az ügyvezető saját ingatlana. Ingyenesen bocsátja rendelkezésre a műhelyt, a raktárt, a garázst. Ebben az esetben szívességi használat valósul meg. Számviteli szempontból mi a helyes eljárás? Ingyenes szolgáltatás, vagy egyszerűbb lenne egy minimális értéken kiadni? Az ingatlanon végzett beruházások (pl. ablakcsere, festés) ilyen esetben elszámolhatók, áfájuk visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...ingyenes, a megrendelő kft.-nek nem kell ellenértéket fizetnie, akkor a szerződésben rögzített havi használat piaci értékét, mint térítés nélkül kapott szolgáltatás költségét az igénybe vett szolgáltatások között kell könyvelni: T 529 – K 9648. A könyvelés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg el kell határolni. (Úgy kellkezelni, mintha a tulajdonos a meg nem térítendő összegben az épületrészértékének növekedését térítés nélkül kapta volna!)Ha a felújítás meg nem térítendő összege a társasháználrealizálódó, a kifizető által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye

Kérdés: Egy cég üzemanyag-kiskereskedelemmel foglalkozik. Budapesten 3, vidéken két kúttal rendelkezik. Ezek régi típusú kutak, azaz 2-3 kútoszlop és egy kiszolgálóhelyiség van. A 44/1995. IKM rendelet, illetve a 11/1994. IKM rendelet kötelezővé teszi a föld alatti üzemanyagtartályok cseréjét. A 3 budapesti kutat a földterülettel együtt bérli a cég. A tulajdonosok azonban nem vállalják a cserét, de hozzájárulnak. A vidéki kutaknál a földterületet bérli a cég, a kutak és a kiszolgálólétesítmények saját tulajdonban vannak. A kiszolgálóépítmények konténerek, ingatlannak (építménynek) minősülnek? A beruházás kutanként 10-15 millió forint. Az egyéb feltételek teljesülése esetén megilleti-e a céget a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósítja a szóban forgó beruházást, de ha a bérbeadó ragaszkodik ahhoz, hogy az az ő könyveiben szerepeljen, akkor a bérlőnek azt a térítés nélküli átadás-átvétel szabályai mellett át kell adnia.A mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.