6 talált cikk az eszközbeszerzés , kézirat , térítés nélkül kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?

Kérdés: A társaság támogatást kapott a határon átnyúló projektek támogatására. A magyar társaság a támogatói okirat szerint támogatást kap, és ezt jegyzett-tőke-emelés formájában továbbítja a román leányvállalatának. A magyar fél tehát a támogatást részesedése összegének emelésére fordítja. Romániában történik meg a fejlesztés, az ott bekerülő eszközök a román cég könyveiben fognak szerepelni. Amagyar anyavállalat számol el a támogatás felhasználásáról a pályázat kiírója felé. Hogyan kell könyvelni a támogatás összegét a magyar kedvezményezettnél? Kezelhető-e a részesedés összegének emelése fejlesztésre kapott támogatásként?

Kérdés: Egy magyarországi vállalat (pályázó) állami támogatást nyert eszközbeszerzésre. A tényleges beszerzést teljes egészében a magyarországi vállalat külföldi leányvállalata (partnervállalkozás) valósította meg, ott vannak az új munkahelyek is. A pályázó a támogatás összegét tőkeemeléssel, vagy tőkeemeléssel és ázsiós tőkeemeléssel köteles kihelyezni a partnervállalkozáshoz. A támogatás révén a pályázó magyarországi vállalatnak Magyarországon árbevétele keletkezik, a költségek viszont a külföldi partnervállalkozásnál merülnek fel. Hogyan és mikor kell elszámolni számvitelileg a támogatás összegét, illetve a tőkeemelést, ázsiós tőkeemelést a pályázó magyarországi társaságnál? Projektzáráskor, a fenntartási időszakban arányosan, vagy a fenntartási időszak végén? A fentiekben megvalósult projekt esetében a támogatás összege teljes egészében bevételnek és társaságiadó-köteles bevételnek minősül a magyar pályázónál, mely után társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik (a külföldi partnervállalkozás pedig mínuszos lesz)? Van-e lehetőség a támogatás összegének elhatárolására? Ha igen, mikor és milyen eseményhez köthetően kell megszüntetni az elhatárolást? Vele szemben milyen költség számolható el, ha elszámolható? Van-e legális lehetőség arra, hogy ott könyveljünk és számoljuk el a bevételt, ahol a költségek és az amortizáció felmerültek?

Kérdés: Cégünk mobiltelefont vásárol kedvezményesen. A számla első sorában feltüntetik a készülék típusát, mennyiségét, egységárát, áfát stb., a második sorban a készülékre adott kedvezmény mértékét. A kedvezmény összege megegyezik a készülék árával, így a számla végösszege 0 Ft. Hogyan kell ezt a számlát könyvelnem, a telefont nyilván kell-e tartani a tárgyi eszközök között, ha igen, milyen összegen történik az aktiválás?