20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Idegen ingatlanon végzett beruházások átadása
Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. A közhasznú feladatellátáshoz önkormányzati ingatlanokat kapott a társaság ingyenes használatra sok évvel ezelőtt. Az ingyenes használatra kapott ingatlanon az elmúlt években, évtizedekben jelentős összegű beruházások történtek, amelyek egy része a társaság saját forrásából valósult meg, míg más részükre a tulajdonos önkormányzat támogatást biztosított. A támogatás az értékcsökkenés arányában kerül feloldásra, halasztott bevételként szerepel a társaság könyveiben. Ezen beruházások aktiválása a társaságnál történt meg, a társaság könyveiben szerepelnek mint idegen ingatlanon végzett beruházások. Milyen módon, milyen számviteli elszámolás mellett van lehetőség az ingyenes használatba kapott önkormányzati ingatlanokon saját forrásból, illetve önkormányzati támogatásból megvalósított beruházások önkormányzat részére történő átadására, a halasztott bevételként kimutatott támogatásösszegek kivezetésére?
2. cikk / 20 Ajándékozott telek apportálása
Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
3. cikk / 20 Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés
Kérdés: A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?
4. cikk / 20 Közösen nyert pályázat nyilvántartása
Kérdés: Az önkormányzat és egy köztulajdonban álló kft. közösen nyert pályázati támogatást. A kft. támogatást nyert egy épület vásárlására, az önkormányzat pedig ugyanezen épület felújítására. A járulékos költségeket (projektmenedzsment, műszaki ellenőrzés, nyilvánosság biztosítása) szintén a kft. finanszírozza. Hogyan szerepeltetik ezeket az egyes szereplők a könyveikben? Egy másik pályázati támogatási szerződésben a kft. telekvásárlásra kap támogatást, viszont az önkormányzat az építmény építésére. A kft. kapja a támogatást a projektmenedzsmenti feladatokra, a műszaki ellenőrzésre, a közbeszerzésre és a nyilvánosság biztosítására. Ebben az esetben a kft. könyveiben fog szerepelni a telek, az épület, de hogyan könyveljük a kft.-nél a járulékos költségeket?
5. cikk / 20 Ingatlan ingyenes használatba adása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság kapcsolt vállalkozások. Az "A" társaság a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenes használatba adja "B" társaságnak. A használati jog ingyenes átadásához milyen bizonylatot kell kiállítani? Az ingyenes átadás áfaköteles? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? A társasági adó alapját kell korrigálni?
6. cikk / 20 Közös finanszírozású szoftver hasznosítása
Kérdés: Közös finanszírozású szoftverfejlesztés. Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. A megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten (a magyar és a külföldi is) rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják a szoftvert. A hasznosításból származó bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog egyharmad részét értékesítették egy harmadik félnek. A további hasznosításból az a fél is részesedik és a további fejlesztésfinanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően egyharmad részben. A szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben a fejlesztés során, az üzembe helyezéskor? Melyik bevételi számlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés-finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? Az egyharmad rész tulajdonjog-értékesítésével hogyan változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonosnál? A három tulajdonos közös fejlesztése hogyan változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
7. cikk / 20 Áfás beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: Alanyi adómentességet választó alapítványunk MVH-s támogatásból megvalósított beruházása során a levonható áfát nem igényelte vissza. Az átutalt támogatás a számlák bruttó értékére nyújtott fedezetet. A beruházást aktiváltuk, a kapott támogatást a tőketartalékba, majd a lekötött tartalékba helyeztük, az időarányos értékcsökkenést elszámoltuk. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség, ha az alapítvány térítés nélkül átadná az eszközöket az önkormányzatnak? Ha áfaköteles, kell-e arról számlát kiállítani? Átadás esetén hogyan kell elszámolnunk a lekötött tartalékot?
8. cikk / 20 Közhasznú civilszervezet ajándékba kapott eszköze
Kérdés: Az általunk könyvelt egyesület közhasznú, kettős könyvvitelt vezető, vállalkozási tevékenységet nem folytató civilszervezet, amely 2012. évben adományba kapott egy lakóházat a hozzá tartozó telekkel, ajándékozási szerződés alapján, forgalmiérték-meghatározással. Az ingatlanban a cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan népfőiskolát szeretnének létrehozni. A tárgyévre az ingatlant a szerződésben meghatározott összegben rendkívüli bevételként, a közhasznúsági eredménykimutatásban az egész összeget az adományoknál kell szerepeltetnünk, vagy pedig halasztott bevételként elhatárolva, évente az értékcsökkenési leírás összegével egyezően kerül elszámolásra rendkívüli bevételként?
9. cikk / 20 Bérleti díj vagy adásvétel?
Kérdés: Két független társaság egy ingatlanra 5 éves időtartamra bérleti szerződést köt vételi jog (opció) kikötésével a bérbevevő részére azzal, hogy a már teljesített bérleti díjak összege beszámít a vételárba. Az 5 éves bérleti időtartamra szóló bérleti díj összege lefedi az ingatlan vételárát. Az 5 éves bérleti időszak végén a bérbevevő él a vételi jogával. Milyen értéken kell számlázni az 5 éves bérleti időszak lejáratát követően az ingatlant? Helyes-e az 5 év alatt elszámolt bérleti díj költségkénti elszámolása?
10. cikk / 20 Használati jog kiterjesztése
Kérdés: A társaság 1995-ben 50 évre szóló használati jogot vásárolt 2 millió Ft-ért az illetékes önkormányzat tulajdonában álló telekre. Felépítettek rá egy 120 m2-es üzleti célú, a társaság tulajdonát képező épületet, amelyet 2006 májusában aktiváltak. 2007-ben az önkormányzat beruházás indítása céljából felajánlotta, hogy az épületet lebontásra megvásárolja könyv szerinti értéken (a piaci értékre való felértékelés a könyvekben 2007-ig nem történt meg). Az ingatlant felbecsültette a társaság, és az értékbecslésben szereplő árat kérte az önkormányzattól. Az önkormányzat ezt az árat elutasította. Végül a társaság és az önkormányzat olyan megegyezésre jutott, hogy az önkormányzat a társaság tulajdonában álló épületet saját költségén lebontja, és az adott területen felépített új önkormányzati épületben kialakít egy 120 m2-es – a társaság tevékenységének folytatására alkalmas – részt, amelyre kiterjeszti az 50 éves használati jogot. Hogyan kellett volna az előzőekben leírt gazdasági eseményt elszámolni, mi lehet az alapja a kiterjesztett használati jog értékének?