Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...a taggyűlést a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha tudomására jut, hogy– a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent (az I-VII. hónap adatai alapján már most a jegyzett tőke 2 százaléka a saját tőke, év végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Üzletrész-ajándékozás

Kérdés:

2000-ben alakult kéttagú betéti társaság vagyoni betétje 40 E Ft volt. 2009-ben kft.-vé alakult, a jegyzett tőkét az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ra. Később az egyik tag üzletrészét a másik tag részére eladta, így jelenleg egyszemélyes kft.-ként működik. A jelenlegi tulajdonos üzletrészét felesége részére elajándékozná, emiatt az alapító okiratot módosítani kell, esedékessé válik a törzstőke 3 millió forintra emelése is, ami az eredménytartalékból történne. A jelenlegi tulajdonosnak az ajándékozás miatt keletkezik-e szja- és eho-fizetési kötelezettsége az eredménytartalékból történő emelések miatt? Az ajándékozás illetékmentes-e? (A házasságot 2008-ban kötötték és külön vagyonnal nem rendelkeznek.)

Részlet a válaszából: […] ...tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte. Ezen előírás alapján tehát az eredménytartalékból történő törzstőkeemelés ugyan növeli a törzsbetét értékét, de ezen értéknövekedés nem minősül bevételnek, így nem képez adóalapot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egyszemélyes kft.-nek nem lehet saját üzletrésze, nem tudja a saját üzletrészt bevonni.A saját üzletrész bevonásához a törzstőke leszállítása a névérték összegében kapcsolódik, de ez nem jelent tőkekivonást. Az egyszemélyes kft. saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Előtársasági beszámoló 2007-ben

Kérdés: Az egyszemélyes kft. 2007. 09. 05-én alakult, a cégbíróság 2007. 09. 27-én bejegyezte. Az alapító a törzstőke összegét csak 2007 novemberében utalta át. Az előtársasági időszakban a cég semmiféle eszközt és készletet nem vásárolt, pénzeszköze sem volt. A könyvelő szerint így az előtársasági időszak mérlegfőösszege nulla. A bejegyzett könyvvizsgáló megítélése szerint az előtársasági beszámoló így nem helyes, a 2007. 09. 27-én bejegyzett, de még be nem fizetett törzstőke összegét a követelések és a kötelezettségek között is szerepeltetni kell, és bejegyzéskor könyvelendő: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K Jegyzett tőke. A könyvelő viszont úgy gondolta, hogy az alapítás miatt nem keletkezik könyvelési tétel, csak a bejegyzéskor. Végül a könyvvizsgáló véleményének megfelelő beszámoló lett elfogadva. Helyesen járt el a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...terjedő időszak. Ez aztjelenti, hogy a bejegyzés napjával fejeződik be, a bejegyzés napján pedig acégjegyzék tartalmazza a törzstőke összegét is. Az Szt. 35. §-ának (3)bekezdése szerint a jegyzett tőke a cégbíróságon bejegyzett tőke a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozat. Az adott esetben azalapítói okiratot kellett volna módosítani úgy, hogy a kft. törzstőkéjének azalapítói okiratban meghatározott összegű emeléséhez kapcsolódóan konkrétanmilyen összeggel emeli meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Kötelező könyvvizsgálat

Kérdés: A kft. 2000. évi nettó árbevétele 20 millió forint, 2001. évben 35 millió forint, 2002-ben várhatóan 80 millió forint. A 2002. évi beszámolót felül kell-e vizsgálnia könyvvizsgálónak, vagy csak 2003-ra van könyvvizsgálati kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő [pl. a Gt. 41. §-ának (1) bekezdése, mely szerint kötelező könyvvizsgáló választása az olyan kft.-nél, amely esetében a törzstőke meghaladja az 50 millió forintot, továbbá az egyszemélyes kft.-nél].Ha az árbevételi adatok alapján kötelező a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Könyvvizsgáló cégbírósági bejelentése

Kérdés: Milyen esetben kell a könyvvizsgálót bejegyeztetni a cégbíróságon? Csak akkor, ha folyamatos könyvvizsgálatot vállal, vagy akkor is, ha egy bizonyos üzleti év könyvvizsgálatát vállalja el?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik.A Gt. 41. §-a alapján kötelező könyvvizsgálót választani:a részvénytársaságnál,az olyan kft.-nél, amely esetében a törzstőke mértéke az 50 millió forintot meghaladja, továbbá az egyszemélyes kft.-nél,ha azt törvény előírja (ilyen az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Pótolható-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Egyszemélyes kft. 50 százalékos üzletrészeladását a cégbíróság nem jegyezte be. Így utólag derült ki, hogy mégis könyvvizsgálatra kötelezett. Pótolható-e utólag a könyvvizsgálat? Milyen szankciói vannak a mulasztásnak?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadásakor választani.A Gt. 173. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az egyszemélyes társaság az üzletrészek felosztása vagy a törzstőke felemelése folytán új tagokkal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.