Pótbefizetés

Kérdés: A társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről, de a társaság saját tőkéje két egymást követő évben kisebb, mint a jegyzett tőke. Rendelkezhetnek-e a tagok a pótbefizetés előírásáról, valamennyi tag hozzájárulása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...taggyűlésen valamennyi tagnak részt kell vennie.A Gt. 142. §-ának (2) bekezdése szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Saját tőke hiányának pótlása

Kérdés: Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?
Részlet a válaszából: […] ...módosításával ataggyűlés a veszteség fedezetére pótbefizetést ír elő.Megoldás lehet az is, ha a tagok ún. ázsióval megemelik a törzstőkeösszegét, és a tőkeemelés névértékét meghaladó részt a tőketartalékba helyezik.Például úgy emelik meg egymillió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Veszteséges közhasznú társaság átalakulása

Kérdés: Egy kiemelten közhasznú jogállású közhasznú társaság alakulásától veszteséges. Saját tőkéje negatív. Átalakulhat-e – kiválással – úgy, hogy a kiválással létrejött jogi személy saját tőkéje a vagyonértékelés következtében pozitívvá válik, a megmaradó saját tőkéje azonban – alacsonyabb összegben – negatív marad?
Részlet a válaszából: […] ...alapján haladéktalanulhatározniuk kell pótbefizetés előírásáról, vagy ha ennek lehetőségét atársasági szerződés nem tartalmazza, a törzstőke más módon való biztosításárólvagy – mivel kht. esetében más társasági formává történő átalakulás nem jöhetszóba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Üzletrész eladási ára

Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész értékesítése esetén az eladási ár meghatározása az eladó és a vevő megállapodásától függ. Így a törzstőke egyharmadát kitevő üzletrész háromszoros áron történő értékesítése akár reális is lehet.A kérdésben közölt adatok alapján az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint, ha a társaság mérlegéből, könyvviteli nyilvántartásából kitűnik, hogy a saját tőke veszteség következtében kft.-nél a törzstőke felére, rt.-nél az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Tárgyieszköz-apport kezelése végelszámoláskor

Kérdés: A kft. törzstőkéjét a tagok apportként bevitt tárgyi eszközökkel emelték meg. Amennyiben a társaság végelszámolással megszűnne, kell-e fizetni azért, hogy a tagok a bevitt tárgyi eszközöket visszakapják?
Részlet a válaszából: […] ...szerepel (nem lehet pótbefizetés sem a lekötött tartalékban, mert azt vissza kellett fizetni).Amennyiben a saját tőke összege meghaladja a törzstőke (a jegyzett tőke) összegét, és a tagok által apportként a kft.-be bevitt tárgyi eszközök ténylegesen rendelkezésre állnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...a rendezésre, amikor a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, de annak mértéke nem éri el rt.-nél az alaptőke kétharmadát, kft.-nél a törzstőke felét.A leírtakból következik, hogy az ügyvédnek igaza van abban, hogy a két év türelmi idő a tőkepótlásra – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Végleges vagyonmérlegben kimutatott saját tőke

Kérdés: Az Szt. 141. §-ának (5) bekezdése alapján, ha az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összege nem éri el a vagyonmérleg-tervezet szerinti jegyzett tőke értékét, a jegyzett tőkét le kell szállítani. Mit lehet tenni abban az esetben, ha erre nincs lehetőség? A mi gyakorlatunkban bt. alakul át kft.-vé, a vagyonmérleg-tervezetben még megvan a minimális 3 millió forintos jegyzett tőke, de mire bejegyzik a társaságot, a saját tőke kevesebb lesz, mint a jegyzett tőke összege.
Részlet a válaszából: […] ...fedezetére megfelelő összegű tartalékot képeztek. Amennyiben nem így történt (mert például a saját tőke azonos a minimális törzstőke, jegyzett tőke összegével), és a végleges vagyonmérleg szerinti saját tőke kevesebb, mint a vagyonmérleg-tervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.
1
2
3