Visszavásárolt üzletrész bevonása vagy ajándékozása

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték – 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A tulajdonos, ha értékesíti üzletrészét a gyermekeinek, adózás szempontjából csak akkor járna jobban, ha az üzletrész szerződés szerinti eladási ára megegyezne az üzletrész szerzési értékével, ebben az esetben nem keletkezik az értékesítő apánál árfolyamnyereségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsönből származó követelés.Ha viszont olyannak kell tekinteni, akkor azt a magánszemély adózatlanul fordíthatja tőkeemelésre. Nem kell mást tennie, mint élni a Gt. 13. §-ának (1)-(2) bekezdésébenfoglaltakkal, azt nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.