25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Részesedésnél értékvesztés, a tulajdonolt társaságnál mínusz saját tőke
Kérdés: A társaságnak részesedése van egy zrt.-ben, amelynek a saját tőkéje évek óta mínuszban van. Mivel a többségi tulajdonos minden közgyűlésen olyan tervet mutatott be, amely elvileg biztosította volna a tőkehelyzet rendbetételét nyereségessé váló működéssel, ezért eddig nem került sor értékvesztés elszámolására. Most azonban ezt el kívánják végezni. A veszteség fedezetére történt pótbefizetés, de tőkeemelés nem. A részvény megvásárlásakor is mínuszos volt a saját tőke. Ilyen esetben mekkora értékvesztést kellene elszámolni, nullára írni a befektetés értékét? A társaságiadó-alapot növelni kell az elszámolt értékvesztéssel?
2. cikk / 25 Ázsiós tőkeemelés könyvelése
Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)
3. cikk / 25 Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége
Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
4. cikk / 25 Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése
Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
5. cikk / 25 Tőkeemelés kötelezettséggel
Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.
6. cikk / 25 Tőkeemelés tagi kölcsönből
Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
7. cikk / 25 Elveszett részvény pótlása
Kérdés: A zrt. 2007. évi alapítását követően a tulajdonosok részére – átvételi elismervény ellenében – átadta a névre szóló törzsrészvényeket. Az elmúlt időszakban – elsősorban az örökösök részéről – több esetben érkezett bejelentés, hogy az örökösödési eljárás során nem találják (elveszett) az örökhagyó részvényeit. Az elveszett vagy megsemmisült részvényeket milyen jogi eljárással pótolhatják a tulajdonosok, illetve az örökösök? Az elveszett vagy megsemmisült részvények esetén a tulajdonos (örökös) a közgyűlésen szavazhat, osztalékot felvehet? A részvények "hiánya" miatt a részvénykönyvbe bevezethetők-e az új tulajdonos adatai? A közjegyző az értékpapírt megsemmisítheti, és annak pótlására felszólíthatja a kibocsátót? A nyomdai úton – pótlólagosan – kiállított értékpapírok előállításának költsége kit terhel?
8. cikk / 25 Tagi kölcsönből tőkeemelés
Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
9. cikk / 25 Bejelentett részesedéshez kapcsolódó veszteség
Kérdés: Társaságunk 2007-ben vásárlás útján tulajdoni részesedést szerzett egy zrt.-ben, amelynek mértéke meghaladta a 30%-ot. Ezt az adóhivatalnak bejelentettük, amely a bejelentést nyilvántartásba vette. A vásárlással egyidejűleg alaptőke-emelést is végrehajtottunk (erről bejelentés nem történt). 2011-ben a meglévő üzletrészünket teljes egészében értékesítettük, jelentős veszteséggel. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének "m" pontja szerint a bejelentett részesedéshez kapcsolódóan, a befektetés kivezetése miatt, a ráfordításként elszámolt összeg bevételt meghaladó része a társasági adó alapját növeli. A teljes ráfordítástöbblet növeli-e az adóalapot, vagy csak a bejelentett részesedésre eső összeg, az alaptőke-emelésre jutó rész viszont nem (vagyis egy ún. megosztást kell számolnunk és alkalmaznunk)?
10. cikk / 25 Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal
Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?