Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...Cégtörvény (a 2006. évi V. törvény) 30. §-a (4) bekezdésének módosítása 2019. október 1-jétől lehetővé teszi, hogy tőkeemelés esetében – a többi cégadat változásához hasonlóan – a cég meghatározza a változás időpontját, amely azonban nem lehet korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...(törzstőkén, alaptőkén) felüli saját tőke terhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező a közbenső mérleg készítése a tőkeemelés feltételei teljesülésének igazolására, ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követően már 6 hónap eltelt.Bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Tőkeemelés után negatív eredménytartalék

Kérdés: A kft.-nek meg kellett emelnie a jegyzett tőkéjét 1 millió forintról 3 millió forintra. A tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt, illetve a hiányzó összeget a tagok fizették be. Az eredménytartalék terhére történő jegyzett-tőke-emelés után negatív lett az eredménytartalék az ezerforintos kerekítés miatt. A tőkeemelést a Cégbíróság bejegyezte. Mi a teendő a negatív eredmény­tartalékkal? Kerekítési különbözetként lehet könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, mivel alapozták meg az eredménytartalék terhére történő jegyzett tőkeemelést. (A cégbíróság se a bejegyzés előtt, se utána nem vizsgálja azt, hogy a kft. az eredménytartalékból történő tőkeemelés során figyelembe vette-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és a társaság törzstőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg az Szt. szerint helyesbített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...is. Tőketartalékként azonban csak akkor mutatható ki, ha a társasági szerződés szerint ázsióval történt az alapítás, a tőkeemelés (maximum az ázsió összegében), továbbá ha a társaság olyan tőkejuttatásban részesült, amely juttatást –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbensőmérleg-készítési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőketerhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező közbenső mérlegetkészíteni a tőkeemelés Szt.-ben elő­írt feltételei teljesülésének igazolására,ha a legutolsó beszámoló mérlegfordulónapját követően már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...a tagi kölcsönből származó követelés.Ha viszont olyannak kell tekinteni, akkor azt a magánszemély adózatlanul fordíthatja tőkeemelésre. Nem kell mást tennie, mint élni a Gt. 13. §-ának (1)-(2) bekezdésébenfoglaltakkal, azt nem pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...minden tagnakcsak egy törzsbetéte, csak egy üzletrésze lehet. Ebből az következik, hogy nemlehet külön alapításkori üzletrész, illetve tőkeemeléshez kapcsolódó üzletrész.De az is következik, hogy a magánszemélyek üzletrészeiket részben nemértékesíthetik, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Osztalékelőleg az eva alatt

Kérdés: Cégünk 2005. évre tért át az eva hatálya alá (bt., de kettős könyvviteli nyilvántartást vezet továbbra is). 2004. évről maradt pozitív eredménytartaléka. 2006. január elején elhatározta, hogy ebből a pozitív eredménytartalékból tőkét emel, és ezt követően fizetett ki osztalékelőleget a 2006. évi várható eredményből. A kérdésem az, hogy helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...következik, a 2004. évi eredménytartalék terhére 2006-ban ajegyzett tőke emelése végrehajtható, de az így végrehajtott tőkeemeléstelkülönítetten (tagonként) nyilván kell tartani. Amennyiben a jegyzett tőkéttőkekivonással leszállítják vagy a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése]Az Szt. 2004-től hatályos előírása szerint nemcsak azosztalékelőleg fizetéséhez, de a részesedések visszavásárlásához, a tőkeemeléshezis kell év közben közbenső mérleget készíteni. Felmerült a kérdés, ott, aholkötelező a könyvvizsgálat, ott, ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2