Földhasználati és haszonélvezeti jog törlése

Kérdés: A szőlőműveléssel foglalkozó társaság tevékenységét olyan földterületen végzi, ami nem a saját tulajdona. A földet 99 évre szóló földhasználati jog és 25 évre szóló haszonélvezeti jog alapján használja. A földhasználati jog az alakuláskor apportként került a társaságnál a vagyoni értékű jogok közé, amelynek jelenlegi könyv szerinti értéke közel 30 M Ft. A 2013. évi CXXII. és CCXII. törvény alapján az illetékes Megyei Kormányhivatal Járási Földhivatala határozatával 2014. július 30. nappal törölte az ingatlan-nyilvántartásból a társaság javára bejegyzett használati jogát, valamint haszonélvezeti jogát. A társaság a hatóság döntésének jogszerűségét vitatja, ezért keresetlevelet nyújtott be a bírósághoz. A 2014. évi beszámoló elkészítésekor javasoltam, hogy ezeket az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni mint terven felüli értékcsökkenést. A tulajdonos vitatja e vagyonvesztésnek az elszámolását. Ha a jogok kivezetésével nem értenek egyet, úgy gondolom, legalább céltartalékot kellene képezni. Mi a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...apportként került be a vagyoni értékű jogok közé, a létesítő okiratot kell 2014. július 30-ával módosítani, és a jegyzett tőkét tőkekivonással, 30 M Ft-tal (a földhasználati jog könyv szerinti értékével) csökkenteni. Sem a terven felüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Más cégnél lévő ingatlan apportálása

Kérdés: Új kft.-t szeretnénk létrehozni, abba apportként egy ingatlant bevinni, ami jelenleg egy másik kft. befektetett eszközei között szerepel, a bruttó és nettó értéke is jóval alacsonyabb piaci értékénél. A régi cégben át kell-e értékelni az ingatlant a piaci értékére? Hogyan történik a számviteli elszámolása, milyen adóvonzata van? Az apportot befogadó cégben milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társaság a tulajdonosa. Ha így van, akkor a tulajdonos az ingatlanhozhozzájuthat abban az esetben, ha a másik kft. jegyzett tőkéjét tőkekivonássalleszállítja, és a bevont üzletrésze ellenében járó saját tőke arányos részénekkiegyenlítésére fordítja a másik kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Kiválás vagy valami más?

Kérdés: A zrt.-ből kiválik egy kft. az alábbi paraméterekkel: a zrt. jegyzett tőkéje 68 000 E Ft-tal csökken (a kiváló magánszemély részvényes részvényeinek az értéke), a zrt. által a részvények fejében átadandó eszközök nettó értéke 24 000 E Ft, az átvállalt hitel értéke 18 000 E Ft, amelyeket a kft. részvényei fejében elfogad. A kft. 500 E Ft jegyzett tőkével jön létre. Mi a helyes elszámolás a folyamatosan tovább működő zrt.-nél? [A kérdező kétféle variációt is bemutat, amellyel – mint a számviteli előírásokkal, a Gt.-vel összeegyeztethetetlennel – csak a válaszban foglalkozunk!]
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségként kell kimutatni: T 3731 – K 4792. Eztkövetően a zrt. közgyűlése az alapszabály módosításával dönt az alaptőketőkekivonással történő leszállításáról, ezen belül a visszavásárolt saját részvényekbevonásáról (Gt. 268-269. §-ai)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlenül a törzstőke leszállításaként lehet könyvelni. A Gt. és azSzt. előírásaiból egyértelműen következik, hogy a tőkekivonással történőtörzstőke leszállításakor – a tőkeleszállításnak a cégjegyzékbe történtbejegyzése napjával – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.