Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet a válaszából: […] ...(a saját tőkét). A társaságtól megváló tag törzsbetétének értéke a jegyzett tőkéből, a jegyzett tőkét meghaladó vagyonból (tőketartalék, az adózott eredménnyel módosított eredménytartalék összevont értékéből) pedig a törzsbetéte arányában megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...az átértékelési különbözettel korrigált értéken.Az átértékelési különbözetek értékével;– ha az pozitív, a tőketartalékot kell növelni;– ha az negatív, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot kell csökkenteni, azt meghaladóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...érték legalább 20 százalékkal meghaladja a szerzett részesedésre jutó saját tőke összegét;– alapításkor, tőkeemeléskor a tőketartalékba helyezett összeget, ha annak értéke meghaladja a jegyzett tőkébe helyezett, illetve tőkeemelésre fordított összeget;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Ügyvédi iroda beolvadása ügyvédi irodába

Kérdés: Az "A" ügyvédi iroda beolvadna a "B" ügyvédi irodába. Ebben az esetben az "A" iroda neve vagy a magánszemély tagjának a neve kerül be a "B" irodába? A "B" iroda nyeri meg az "A" iroda év közben elért nyereségét, vagy azzal az "A" irodának kell elszámolnia a NAV felé a megszűnéskor? Ki lesz jogosult az osztalékra? Mennyi időn belül kell az adót megfizetni és bevallani? Kötelező a beolvadáskor a könyvvizsgálat? A követelések, kötelezettségek átkerülnek a "B" iroda könyvelésébe? Minden átjön?
Részlet a válaszából: […] ...nem értő kilépő tagok stb.) A harmadik oszlop összevont adatokat tartalmaz. Ebben az oszlopban a saját tőke tételben csak jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék szerepelhet, és csak pozitív összegekkel.Ha a beolvadást a kamara az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli előírások lehetőséget adnak arra, hogy a jegyzett tőke felemelésével egyidejűleg a vagyoni hozzájárulás egy részének a tőketartalékba helyezéséről döntsön a taggyűlés. (Ez az adott esetben a tagi kölcsön – mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Belföldi ingatlannal rendelkező társaság szervezetiforma-váltása

Kérdés: Adott egy zrt. ingatlan vagyonnal, 100 jegyzett tőkével, amiben 80%, 5%, 10% és 5% részesedéssel rendelkezik egy offshore cég, egy belföldi társaság és egy-egy magánszemély. Kedvezményezett-e a kft.-vé történő átalakulás, ha a 100 jegyzett tőkében a tulajdoni részek: 20% offshore cég, 5% belföldi társaság, 74% és 1% magánszemély összetételre változnak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség, ha az offshore cég a 20% részesedést eladja egy olyan kft.-nek, ahol a 74% részesedésű magánszemély 50%-ban tulajdonos? Érinti-e az esetleges kedvezményezett minősítést, ha a jegyzett tőke 10-re csökken a tőketartalékkal szemben (rendezés), miközben az új 20-5-74-1% tulajdoni arányok nem változnak?
Részlet a válaszából: […] 1. A Tao-tv. szerint kedvezményezett az átalakulás (amely alatt a hatályos Ptk. szerint a társaságiforma-váltás értendő), ha a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Tárgyi eszközök felértékelése – beolvadás

Kérdés: Beolvadó társaság felértékeli tárgyi eszközeit. A befogadó társaság a felértékelt összeget tekinti bruttó értéknek, és ez alapján számolja el az értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni.A főszabály alapján a tárgyi eszközök felértékelése során kimutatásra kerülő különbözet (amelyet elsődlegesen a tőketartalékba kell helyezni) társasági adóját a beolvasztó társaságnak a beolvadást követően kell bevallania és megfizetnie.A Tao-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Értékesített üzletrész szerzési értéke

Kérdés: A 20 M Ft jegyzett tőkéjű kft. – ahol a tulajdonviszonyok: két magánszemély 2,5-2,5 M Ft, egy társaság 15 M Ft tulajdoni résszel rendelkezett – átalakul 5,5 M Ft alaptőkéjű zrt.-vé, oly módon, hogy a korábbi 14,5 M Ft jegyzett tőke az átalakuláskor az eredménytartalékba került. Az átalakulás következtében új tulajdoni részesedések keletkeztek: a két magánszemély 2,7-2,7 M Ft, a társaság 0,1 M Ft összegben. Ezt követően a magánszemélyek megvásárolták a társaság 100 E Ft névértékű tulajdonrészét 700-700 E Ft-ért. Az Szja-tv. 77/A. §-a alapján ekkor nem keletkezett jövedelmük. Az egyik magánszemély most meg szeretné vásárolni a másik magánszemély üzletrészét 19 M Ft-ért. Mekkora összeget lehet ebből levonni mint üzletrészszerzési értéket az üzletrészt eladó magánszemély jövedelmének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék javára elszámolni, ezt tiltja az Szt. 140. §-ának (7) bekezdése, így a jegyzett tőke csökkenésének összegével a tőketartalékot kell növelni. A másik megjegyzés: az átalakulás során a társaság a tulajdoni viszonyok változása miatt 14,6 M...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] ...mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként teljesített jegyzett tőkét feltüntetni. Csak jegyzett tőke lehet, más, mint például tőketartalék, az Evtv. nem ad rá lehetőséget.Itt kell utalni az Áfa-tv. 17-18. §-aira. Nem áll be a termék értékesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...használják fel úgy, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, másik részét (a könyvekben kimutatott veszteség fedezetére) a tőketartalékba helyezik. (A tőketartalékba helyezett összegnek az eredménytartalék javára történő átvezetésével szüntethetik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.
1
2
3
6