Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni;– az átértékelésből adódó különbözet összevont összegét – a számviteli előírások figyelembevétele mellett – a tőketartalék változásaként kell megjeleníteni.(Amennyiben az átértékelési különbözet negatív előjelű lenne, annak összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...kerülő tulajdonosi döntésekkel kell írásban alátámasztani.Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megfogalmazott tőketartalék-növekedési jogcímek azonos tartalmúak, azt fejezik ki, hogy amennyiben a részvényesek, a tagok, az alapítók (együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...alapjána tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás, továbbá eredménytartalék-kivonás összegét is. [Korábban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szabályozta ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni (T 4792 – K 411).Amennyiben a tagi követelést részben a tőketartalékba kívánják helyezni a taggyűlési határozatban rögzített összegben, akkor a cégjegyzékbe történt bejegyzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Kiválás: adókötelezettség megosztása

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...tovább működő – az eszközöket,kötelezettségeket átadó – társaság végleges vagyonmérlegében melysajáttőke-elem (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) csökkent (T 411,412, 413 – K 11-19, 21-28, 31-39 és T 42-48 – K 411, 412, 413).A kiválással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

MRP-szervezetnek adott támogatás veszteség esetén

Kérdés: Egy adott állami vállalat MRP-szervezete – az önprivatizáció keretében – megvásárolta a volt ÁVÜ részvényeit, meghatározott árfolyamon, 15 évi részletfizetési lehetőséggel. A megalakult rt. az MRP-szervezet tartozásaiért készfizető kezességet vállalt. Ennek alapján az rt. évenként visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatást az MRP-szervezetnek a részletfizetés és a kamatok fedezetére. Az rt. 2004. évi eredménye veszteség volt, amely a felhalmozott eredménytartalékot felemésztette. Az rt. saját tőkéje így a jegyzett tőkéből és a tőketartalékból áll. Amennyiben az rt. a 2005. évben is veszteséges lesz, adhat-e támogatást az MRP-szervezetnek, ami a tőketartalékot fogja csökkenteni?
Részlet a válaszából: […] ...miattnegatív előjelű eredménytartalék rendezése az Szt. 36. §-a (2) bekezdésének b)pontja alapján történhet a pozitív előjelű tőketartalékkal szemben is,nyilvánvalóan a tárgyévet követő évben, tulajdonosi döntés alapján. A hivatkozott előírás 2004-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...az a leltárba, a mérlegbe beállítandó eszközökben testesül meg, így a forrása azoknak a saját tőke (ezen belül a jegyzett tőke vagy a tőketartalék és nem az eredménytartalék!). (A jövedelemnek megfelelő eszközöket nem kötelező a leltárba beállítani.)A leírtak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ha az "A" rt. a "C" rt.-ben tőkét emel külső tőke bevonásával, a tőkeemelés cégbíróságon bejegyzett összegével (és az esetleg tőketartalékba helyezett összeggel) nő a "C" rt.-be fektetett összeg (T 17 – K 981), amely a tőkeemelés Gt.-ben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...arányos" szövegrésszel annak érdekében, hogy a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás, illetve eredménytartalék-kivonás a jegyzett tőke leszállításával arányos legyen, elsősorban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...véletlenül sem kapcsolja össze az osztalékfizetéssel. Nyilvánvaló, hogy tőkét emelni nemcsak az eredménytartalékból lehet, hanem a tőketartalékból is, de nem lehet közvetlenül az adózott eredményből. A Gt. 165. §-a szerint a taggyűlés a törzstőke felemelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
2