Betéti társaságból kilépő kültag járandósága

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaság kültagja bejelentette, hogy kilép a társaságból. Kéri az ügyvezetőt, hogy a társaság rendelkezésére bocsátott vagyoni betétjét, a társasági vagyon növekedésének rá jutó hányadát adja ki. A kiadásra kerülő vagyon értékét hogyan kell meghatározni? Hogyan kell bizonylatolni, tételesen könyvelni? Személyi jövedelemadó szempontjából hogyan kell minősíteni a kiadásra kerülő vagyont? Osztalék, osztalékelőleg vagy valami más?
Részlet a válaszából: […] ...vagyonának a kilépés előtti forgalmi értékét, ami– jegyzett tőkéből (bel- és kültagok vagyoni betétjeinek az együttes összege);– tőketartalékból (a tulajdonosok által jogerősen átadott, esetleg támogatásként kapott összegek);– lekötött tartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...alapjána tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás, továbbá eredménytartalék-kivonás összegét is. [Korábban a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szabályozta ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Törzstőkeleszállítása tőkekivonással

Kérdés: Törzstőke-leszállítás esetén a kft.-ben a leszállított összeg kivonása mellett döntött a társaság. A társaság rendelkezik eredménytartalékkal is, de a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy csak a jegyzett tőke összegét kérik kifizetni, nem tartanak igényt a felhalmozott vagyon kiadására, hiszen az a működőképességet kedvezőtlenül érintené. Hozható-e ilyen döntés? Mert a Gt. úgy szabályoz, hogy a felhalmozott vagyont is ki kell adni. Ha a döntés szabályos, hogyan kell azt helyesen könyvelni? Van-e a döntésnek adófizetési következménye a magánszemélyek esetében?
Részlet a válaszából: […] ...37. §-a (2) bekezdésének f) pontja, amelyekbenegyértelműen kötelezettségként került megfogalmazásra a tőkekivonáshozkapcsolódóan a tőketartalék, illetve az eredménytartalék kivonása is:– a tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni atőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.