Tőkekivonással történő tőkeleszállításkor a szerzési érték

Kérdés: Három magánszemély 2010-ben 1-1 millió forinttal kft.-t alapított, pénzeszköz átadásával. 2015-ben a jegyzett tőke 6 millió forintra történő felemeléséről döntöttek úgy, hogy kapcsolódóan 2-2 millió forintot a tőketartalékba is helyeztek. A tulajdonosok 2019-ben a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék 50%-os csökkentéséről döntöttek. (A kft. saját tőkéje 21 millió forint volt a döntés időpontjában.) Az egyik magánszemély tulajdonos a megmaradt üzletrészét értékesíti. Mi az üzletrészek bekerülési értéke a tőkeleszállítás időpontjában, illetve az üzletrész értékesítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...társaság vagyonából megszerzett bevételből (a kérdés szerinti esetben a leszállított jegyzett tőke összege és az arra arányosan jutó tőketartalék és eredménytartalék, együttesen 10,5 millió forint egyharmada) az a rész, amely meghaladja az értékpapír (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...értéken kell számításba venni). Nem feltétlenül kell a teljes piaci értékkel a törzstőkét emelni, annak egy része a projekttársaság tőketartalékába kerülhet, ilyen döntés esetén a taggyűlési határozatban rögzítendő a tőketartalékba helyezendő összeg is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Tőkeemelés kezelése a végelszámolásnál

Kérdés: A kft. az eredménytartalékból emelte 500 E Ft-ról 3000 E Ft-ra a jegyzett tőkét. Ha végelszámolással megszűnik, akkor a kiadott vagyontárgyak, amelyek az 500 E Ft feletti jegyzett tőkerészre jutnak, osztaléknak minősülnek? Olyan, mintha az eredménytartalékot venné ki osztalékként? Amennyiben osztalék, mikor kell a végelszámoláskor osztaléknak tekinteni? Amikor megkapják a tulajdonosok a felosztható vagyont, vagy azt megelőzően, ugyanis adóbevallások is kapcsolódnak hozzá, amit a megszűnésig rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...A vagyonfelosztási javaslat többek között tartalmazza tagonként a tulajdonosokkal szembeni kötelezettséget, valójában a jegyzett tőke, a tőketartalék, a mérleg szerinti adózott eredménnyel korrigált eredménytartalék (ez negatív előjelű is lehet) miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Tőkeemelés után az üzletrészek visszavásárlása

Kérdés: Társaságunk a szabad eredmény- és tőketartalék terhére jegyzett tőkét emelt 2008-ban. A kft. tulajdonosai magánszemélyek, akik a tőkeemeléskor nem adóznak, mivel az így megszerzett vagyoni érték nem minősül bevételnek. A tőkeemelés után a felajánlott kft.-üzletrészeket a társaság 75 százalékon visszavásárolja. A magánszemélyek milyen összeg után adóznak? És milyen fizetési kötelezettség keletkezik, ha az alapításkori és a tőkeemelés kapcsán kapott üzletrészt is értékesítik? Ha a magánszemélyek üzletrészüknek csak egy részét értékesítik, akkor van-e kötelező sorrend?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítették. A legfontosabb előírások bemutatása után térjünk vissza akérdéshez.Azzal, hogy a társaság a szabad eredmény- és tőketartalékterhére megemelte a jegyzett tőkét, megemelte az egyes tagok törzsbetéteinek(és ezen keresztül üzletrészeinek) is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 9.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 40. §-ának (1) bekezdése szerint a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén felüli saját tőke (ezen belül a szabad tőketartalék, a szabad eredménytartalék) terhére történő emelésére akkor és oly mértékben kerülhet sor, ha a tőkeemelést követően a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...véletlenül sem kapcsolja össze az osztalékfizetéssel. Nyilvánvaló, hogy tőkét emelni nemcsak az eredménytartalékból lehet, hanem a tőketartalékból is, de nem lehet közvetlenül az adózott eredményből. A Gt. 165. §-a szerint a taggyűlés a törzstőke felemelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...véletlenül sem kapcsolja össze az osztalékfizetéssel. Nyilvánvaló, hogy tőkét emelni nemcsak az eredménytartalékból lehet, hanem a tőketartalékból is, de nem lehet közvetlenül az adózott eredményből. A Gt. 165. §-a szerint a taggyűlés a törzstőke felemelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.