10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
2. cikk / 10 Jegyzett tőke leszállításakor figyelembe veendő tőke
Kérdés: A társaság leszállította a jegyzett tőkét szeptember 21-én 3000 E Ft-ra. A jegyzett tőke leszállítása előtti, lezárt üzleti évben a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft. Szeptember 21-én a jegyzett tőke 50 000 E Ft, az eredménytartalék -43 000 E Ft, adózott eredmény -2000 E Ft. Mikori állapot szerint kell a saját tőke elemeit rendezni, a beszámolóval lezárt üzleti év szerint, vagy a tőkeleszállításkor fennálló állapot szerint?
3. cikk / 10 Tőkecsökkentés tőketartalék-kivonással
Kérdés: A kft. 100%-os tulajdonosa tőkecsökkentésről kíván határozni. A kft. tulajdonosa a tőketartalék, az eredménytartalék terhére kíván tőkét csökkenteni, mert a tőketartalékban található megfelelő fedezet. Ugyanakkor a tőketartalék terhére megvalósuló tőkekivonás esetén a jegyzett tőke arányos leszállításakor a kft. jegyzett tőkéje a minimális tőkekövetelmény alá esne. A jelenleg megismerhető jogszabály-értelmezés szerint a tőkekivonás egyedül a jegyzett tőkével arányosan történhet, és a jegyzett tőke összege nem csökkenhet a minimális érték alá. A Ptk. 3:202. §-ának (4) bekezdése már lehetővé teszi, hogy a minimális törzstőke alá csökkenjen egy társaság jegyzett tőkéje, még ha időlegesen is, az egyéb feltételek betartásával. Figyelemmel a Ptk. előírásaira, megvalósítható-e a tőkekivonással történő tőkecsökkentés az alábbiak szerint: a társaság tulajdonosa egy lépésben, egy taggyűlési határozatban dönt a tőkekivonással történő tőkecsökkentésről és a tőketartalék terhére történő törzstőkeemelésről a törvényben meghatározott minimális szint elérése érdekében? A kérdező javaslatát számpéldával illusztrálja, és kérdezi, helyes-e ez a tőkekivonási, tőkerendezési eljárás?
4. cikk / 10 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
5. cikk / 10 Egyéni cég alapítása
Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. december hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
6. cikk / 10 Tagi kölcsön tőketartalékba helyezése
Kérdés: A devizában fennálló tagi kölcsönt a társaság szeretné a tőketartalékba helyezni úgy, hogy egy időben a jegyzett tőkét is megemeli forintösszeg befizetésével. A tőketartalékba helyezés a devizaösszeg meghatározásával a határozathozatal napján történik. Ekkor át kell értékelni a devizás kötelezettséget?
7. cikk / 10 Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése
Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
8. cikk / 10 Részvénytársaságnál tőkeemelés ingatlanapporttal
Kérdés: A részvénytársaság saját tőkéje a kritikus értékre lecsökkent. Kapcsolt vállalkozása (kft.) ingatlanapporttal emelne tőkét. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik 2011-ben a két társaságnál?
9. cikk / 10 Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
10. cikk / 10 Kiválás vagy kilépés elszámolása
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető betéti társaságból 2 fő kiválik. A cég kifizet részükre 1 millió forint törzsbetétet és 3 millió forint törzsbetétre jutó saját tőkét. A jegyzett tőke nem változik, mivel a maradó tagok megemelik törzsbetéteiket. El lehet-e számolni az eredménytartalékkal szemben a kifizetést? Értékpapírként vagy osztalékként adózik?
