Örökölt üzletrész megvásárlása

Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
Részlet a válaszából: […] ...csökkenti (T 413 – K 373). Társaságiadó-vonzata nincs, mivel az eredményszámlákat nem érinti. A harmadik megoldási lehetőség, hogy a taggyűlés olyan döntést hoz, hogy a visszavásárolt üzletrészt a kft. tagjai részére térítés nélkül átadja. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátása tehát elválaszthatatlan a vagyoni betét külső tőke bevonásával történő emelésétől. Ehhez – természetesen – taggyűlési határozat kell, és módosítani kell a társasági szerződést is, és a cégbíróságon a bt. jegyzett tőkéjének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Elengedett osztalék illetéke

Kérdés: Változott-e az osztalékelengedés ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettsége? A társaság a 2011. évi beszámolójában jelentős összegű adózott eredményt mutatott ki, amelyből a taggyűlés 25 millió forint osztalék kifizetését hagyta jóvá. A 2012. októberi önellenőrzés hatására a 2011. évi adózott eredmény jelentősen csökkent. Az osztalékfizetési korlát miatt már nem lehetséges a teljes 25 millió forintot osztalékként kifizetni, azt 3 millió forinttal csökkenteni kell. Az osztalékot a tulajdonosok eddig nem vették fel. Helyesen járunk el, ha a 3 millió forintot a kötelezettség csökkentésével előírjuk rendkívüli bevételként? Ezzel növelni kell a társaságiadó-alapot? Kell-e illetéket fizetni a kényszerűen elengedett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként, az adózott eredményt csökkentő tételként. Kapcsolódóan megjegyzendő: mivel a taggyűlés az osztalékfizetésről az ügyvezető javaslatára dönt, felmerülhet az ügyvezető felelőssége az osztalékfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. Ennek feltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazó taggyűlési határozat, másrészt a társasági szerződés módosítása, továbbá a nem pénzbeli hozzájárulásnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt a kérdés bevezető mondatát pontosítani kell!A Gt. 132. §-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés (és nem a cég) azosztalékfizetésről (és nem az osztalék előírását hagyta jóvá) az ügyvezetőnek ajavaslatára a számviteli törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Üzletrész ingyenesen vagy kedvezményesen

Kérdés: A kft. a tulajdonosi szerkezet átalakításával a társasággal munkaviszonyban álló menedzsment érdekeltségi rendszerét szeretné kialakítani oly módon, hogy részükre biztosítani kívánja az ingyenes vagy kedvezményes áron történő üzletrészhez jutás lehetőségét. A Gt. milyen lehetőséget kínál az érdekeltségi rendszer ilyen módon történő kialakításához akkor, ha a társaság rendelkezik visszavásárolt üzletrésszel, és ha nem rendelkezik? A tulajdonosi szerkezet ilyen módon történő átalakítása során a társaságot és a magánszemélyt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...(A társaság a saját üzletrészét a törzstőkén felüli vagyonábólvásárolhatja meg.) A Gt. 158. §-a alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaságtörzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha annak azSzt. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Veszteség rendezése tagi kölcsönnel

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] ...nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Ennekfeltétele egyrészt a tőkeemelésről és annak formájáról való döntést tartalmazótaggyűlési, közgyűlési, alapítói határozat, másrészt a létesítő okirat (atársasági szerződés, az alapszabály, az alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az osztalékfizetésről (és nem az osztalékról) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat a taggyűlés, a közgyűlés.A számviteli beszámolót nyilvánosságra kell hozni. A közzétételre kerülő beszámolóval szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése után – azt kifizették.Az igaz, hogy a Gt. 132. §-a alapján a tulajdonos magánszemélyt osztalék illeti meg, ha erről a taggyűlés, a közgyűlés döntött, de nem illeti meg akkor, ha például ataggyűlés, a közgyűlés nem döntött, vagy döntött, de a Gt.,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A 3759. és a 4071. kérdésre adott válaszuk az illetékfizetés tekintetében ellentmondást tartalmaz. Kell-e illetéket fizetni, ha a tagok lemondanak a taggyűlés által jóváhagyott és kötelezettségként kimutatott osztalékról?
Részlet a válaszából: […] ...(beleértve az osztalékelőleget is)kapcsolódnak. Tekinthető-e a felsoroltakhoz hasonlónak a tagok, a tulajdonosokoldaláról a taggyűlés által jóváhagyott osztalék?A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján a tagot ... afelosztható és a taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.
1
2