Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. Az Egyezmény nemzetközi szerződésnek minősül. A tagi kölcsön után fizetett összeg az Egyezmény 11. cikk 3. pontja szerint, és az Szja-tv. 2. § (5) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Más cégtől kapott kölcsön átadása a cég tulajdonosának

Kérdés: A külföldi cég által tulajdonolt magyar kft. könyvelésében tagi kölcsönt mutat ki (kamatmentes, hosszú lejáratú). A kft.-nek egy másik külföldi cégtől is van kölcsöne, amely engedményezési szerződést köt a tulajdonos társasággal. E megállapodás alapján a neki járó kölcsönt és kamatait átadja a tulajdonosnak. A másik céggel szembeni kötelezettséget át kell tennem a tulajdonossal szembeni kötelezettségek közé?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen. A tulajdonos cég és a másik cég közötti engedményezéssel a másik cég követelése átszáll a tulajdonos cégre. A kérdező céggel szembeni követelés engedményezése nem érinti a kérdező cég kötelezettségét. A változás csupán annyi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Kapcsolt vállalkozás (tagi kölcsön)

Kérdés: Végigolvasva a Számviteli Levelekben a tagi kölcsön témakörben feltett kérdéseket, a következő felvetésre nem találtam egyértelmű választ. Egy vállalkozás kamatmentes tagi kölcsönt nyújt leányvállalatának. Ebben az esetben hogyan kell alkalmazni a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítására vonatkozó szabályozást? (Tao-tv. 18. §)
Részlet a válaszából: […] Ha a vállalkozás és a leányvállalat kapcsolt vállalkozásnakminősülnek, akkor mindkettőjüknek el kell készíteni a szokásos piaci árravonatkozó nyilvántartást (kivéve ha a kivételek közé tartoznak, pl.kisvállalkozásnak minősülnek). Ezenkívül a kamatmentes kölcsönre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 27. §-ának (3) bekezdése szerint – 2005-ben történőosztalékfizetés esetén – a Tao-tv. 4. §-ának 32/a pontja szerinti társaság(ideértve a társaság valamely tagállamban lévő telephelyét is) részére fizetett(juttatott) osztalék mentes az osztalékadó alól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tagi kölcsön utáni kamat

Kérdés: Osztrák tulajdonú, Magyarországon bejegyzett kft.-nek a külföldi magánszemély tulajdonosai kölcsönt bocsátottak a vállalkozás rendelkezésére. Az ez után járó kamatot (kb. 500-1000 E Ft) a kft. a magánszemélyek részére kifizetné. Ezt a kifizetést milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli? Amennyiben osztalékot vennének fel ezek a külföldi magánszemélyek, azt milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhelné?
Részlet a válaszából: […] A kamat adóztatása szempontjából irányadó az 1976. évi 2.törvényerejű rendelet. Az egyezményben foglaltak alapján a kamat (11. cikkely)ott adóztatható, ahol a kamatjövedelemben részesülő illetőséggel bír. Tehát azosztrák tulajdonos magánszemélynek fizetett kamat után nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Tagi kölcsön kamata

Kérdés: A magánszemély tulajdonos a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő vállalkozásnak csak piaci kamatláb mellett adhat (tagi) kölcsönt, azaz kamatkikötés nélkül tagi kölcsön nem adható?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírásaiból a kérdésben szereplő állítás nem következik. A kapcsolt vállalkozások egymás között olyan szerződést kötnek, ami a gazdasági érdekeiknek megfelel. A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja [figyelemmel a 4. §-ának 31/b) pontjára is] csak azt rögzíti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Tagi kölcsön adói

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó-, illetve társaságiadó-fizetési kötelezettség kapcsolódik a tagi kölcsönhöz, a tagi kölcsön elengedéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmától függően a hosszú, vagy rövid lejáratú kötelezettségek között kell a beszámolóban szerepeltetni. Saját tőkeként a tagi kölcsön nem vehető figyelembe. A tagi kölcsönt a magánszemély vagy a vállalkozás adózott jövedelméből nyújtja, ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.