Elszámolt értékvesztés megszüntetése

Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...eredménye kellett hogy legyen. Eredmény az is, ha a megbízottak azt dokumentálják, hogy az adós fizetésképtelen, és a jövőben sem lesz a tartozása kiegyenlítésére fedezete, esetleg indokolt lett volna az adós ellen a felszámolási eljárást megindítani. A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában;– a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;– a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószámát nem törölték;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Fizetési meghagyással megítélt követelés

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
Részlet a válaszából: […] ...rendezése később történik meg. Ezek előrebocsátása után nézzük atényeket!A kérdésben leírtak alapján vitatható, hogy az adóstartozását 2008. 12. 31-ével behajthatatlanság címén le lehetett írni. Nemtűnik ki a kérdésből, hogy ki adta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Értékvesztés kivezetése

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kellett hogy legyen. Eredmény az is, ha a megbízottak aztdokumentálják, hogy az adós fizetésképtelen, és a jövőben sem lesz a tartozásakiegyenlítésének fedezete, esetleg indokolt a felszámolási eljárást az adósellen megindítani. A kérdésben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Részesedés veszteséges társaságban

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján a szóban forgórészesedésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerintiértéke és piaci értéke közötti különbözet tartósnak mutatkozik és jelentősösszegű. Feltételezhető, hogy a vagyonvesztés a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Ügyvédi átalánydíj és egyéb költségek elszámolása

Kérdés: Nem fizető vevőinket átadjuk ügyvédünknek további ügyintézés végett. Az ügyvédi irodával szerződéses jogviszonyban állunk, havi átalánydíj ellenében intézi az adósainkkal szembeni eljárásokat. A kibocsátott fizetési meghagyás illetékét külön sorban a havi átalánydíj számlán feltünteti. Ha a tartozás összege bankszámlánkra befolyik, megkapjuk a fizetési meghagyás másolatát, és tájékoztatást arról, hogy a befolyt összegből mennyi a tőketartozás, az ügyvédi munkadíj, a bírósági illeték, a késedelmi kamat. Az ügyvédi átalánydíjat és az illetéket hova könyveljük? Amikor sikeres a végrehajtás, akkor az ügyvédi munkadíjról számlát kell kiállítanunk? Az illetékről, a késedelmi kamatról kell-e bizonylatot kiállítani? Hova könyvelendő a később befolyt ügyvédi munkadíj és az illeték összege?
Részlet a válaszából: […] ...illetéket elszámolja az egyéb szolgáltatások költségeiközött (T 531 – K 454, 384).Ha a fizetési meghagyás eredményeként az adós tartozásátrészben vagy egészen pénzügyileg rendezi, és az közvetlenül az adóstól vagy azügyvédtől az elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott felszámolói válasz ugyan pontosabb,a felszámolás alatt lévő vevő vagyoni helyzetéről egyértelműbb képet adó islehetett volna, arra azonban mindenképpen elegendő, hogy annak alapján akérdező társaság az 50%-ban nyilvántartott követelését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Értékvesztés mértéke a követelések mérleg-fordulónapi értékelésekor

Kérdés: Az adós minősítése alapján a követelés után elszámolásra kerülő (elszámolandó) értékvesztés mértékét (nagyságát) befolyásolja-e az, hogy az adott társaság tett-e, illetve milyen jogi lépéseket tett követeléseinek a behajtása (megtérülése) érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő eljárás keretében abírósági végrehajtás kezdeményezése vagy – ha feltételezhető, hogy az adóscégből "átmentik" a tartozások fedezetére szolgáló vagyont más társaságba(társaságokba) – csődbűntett alapos gyanúja címen feljelentés megtétele stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...is keletkezik, amelynek összegét vagy a kötelezettségek közé kellbeállítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben (mint átvállalt tartozás), vagya tulajdonosokkal szembeni követelésként. A végelszámolást lezáró beszámolóban indokolt a végelszámolódíjának és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Idegen váltóval kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Számpéldával kérjük bemutatni az idegen váltóval kapcsolatos számviteli elszámolást!
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerintiértéke és az időarányosan járó kamat együttes összege erejéig fizetésikötelezettséget – a szállítóval szembeni tartozást – egyenlíthet ki.Váltóátruházás esetén a váltókövetelés könyv szerinti értékétkell átvezetni a szállítói számlára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.
1
2