Vízdíj, csatornadíj közvetített szolgáltatás?

Kérdés: A kérdező idézi a közvetített szolgáltatás számviteli definícióját. Kérdése – sajátosnak tekintve – ehhez kapcsolódik. A cég önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával foglalkozik. A bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásokat a bérlők fizetik, kötelesek a közüzemi órákat saját nevükre átíratni. Előfordul, hogy a szolgáltatási díjakat a cég kénytelen fizetni. Ha a bérlőnél víz- és csatornadíj-tartozás halmozódik fel, társaságunk vállalja a fizetést, amit később a bérlővel megtéríttet. A szerződésben ilyen rendkívüli helyzetre nincs utalás. Cégünk kapja a szemétszállítási díjról a számlát, amelyet négyzetméter alapján terhel tovább a bérlőkre. A bérleti szerződésben csak annyi szerepel, hogy a bérlőnek fizetnie kell a bérbeadó által továbbszámlázott szemétszállítási díjat. A fenti két esetben megvalósul-e a közvetített szolgáltatás ténye? Minősülhet-e közvetített szolgáltatásnak az, ha a megállapodás alapján egy mérőn mért fogyasztásnak csak bizonyos hányadát terheljük tovább?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy közvetített szolgáltatás csak akkor lehetséges, az Szt.-ben rögzített feltételek mellett, ha egyáltalán szolgáltatásról van szó. A vízdíj – a számviteli értelmezés szerint – nem szolgáltatás ellenértéke, hanem termékértékesítés, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] A követelések értékvesztése elszámolandó mértékének nagyságát – a számviteli törvény főszabálya szerint – a vevő, az adós minősítése alapján kell meghatározni. Az Szt. 55. §-ának (2) bekezdése csak a vevőnként, adósonként kis összegű követelések esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Zálogjog érvényesítése

Kérdés: Vállalkozásunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bérletidíj-tartozás rendezése érdekében társaságunk a bérleményt lezárta, az abban tárolt eszközökön (kézi) zálogjogát érvényesíteni kívánja. Ezen árukat, eszközöket társaságunk értékesíteni szeretné. Hogyan történik ezen eszközök számviteli, adójogi elszámolása mind a bérbeadónál, mind a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...a vevővel szembeni követelésként, vezesse kikönyveiből azok nyilvántartási értékét azzal, hogy a vevő az ellenértéket(illetve abból a tartozásnak megfelelő összeget) ne a bérlő betétszámlájárautalja át, hanem a bérbeadóhoz. A bérbe­adó a megkapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.