Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkezik, befektetésének összege, eredményre gyakorolt hatása legalább 20 százalékkal módosul;– tartozásátvállaláskor a tartozást átvállalónál, ha az üzleti éven belül átvállalt tartozások üzleti éven belüli együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...K 478   4000 E Ft– ezen értékpapírok értékesítése 2017-ben   T 384 – K 3741   4000 E Ft– a tartozás 80%-ának a megfizetése   T 478 – K 384 3200 E Ft– a tartozás 20%-ának elszámolása elengedett kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Devizakötelezettség havonkénti értékelése

Kérdés: A kft. több százmillió forint értékű épületberuházáshoz ausztriai hitelt vett fel. Az Szt. 60. §-a szerint év végén a devizában fennálló tartozást az üzleti év fordulónapi árfolyamára kell átszámítani. Hatalmas árfolyamvesztesége keletkezett. Egy könyvvizsgáló tanácsára most havonta végezteti el az értékelést, szerinte így jóval kevesebb lesz a különbözet. Megteheti azt, hogy 12 hónap végén végzi el az átértékelést, csökkentve ezzel a veszteséget?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Szt. előírása szerint kell eljárni, az attól való eltérés a jogszabályi elő­írások megsértését jelenti. Ezt annak a könyvvizsgálónak is tudnia kell, aki a kérdés szerinti tanácsot adta a kft. részére.Az Szt. 60. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 332. §-a alapján ha valaki a kötelezettelmegállapodik abban, hogy tartozását átvállalja, köteles a jogosulthozzájárulását kérni. Ha a jogosult a tartozásátvállaláshoz hozzájárul, atartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép.A Ptk. előírása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...euró értékpapírt tart nyilván, és hosszú lejáratú kötelezettségként mutat ki 8 millió euró értékű kötvénykibocsátásból eredő tartozást. Az eszköz és a kötelezettség értékeléséhez használt árfolyam: 2003-ban 250 Ft/euró; 2004-ben 240 Ft/euró; 2005-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...[az állami vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény 51. §-a (2) bekezdésének megfelelően], amelynek tagjai a tartozásért egyetemlegesen felelnek. A követelés tehát az elévülési időn belül – amely az általános szabályok szerint öt év –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.