Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása

Kérdés: 2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?
Részlet a válaszából: […] ...kompenzálni.A kompenzálás (pontosabban: a beszámítás) jogi hátterét a Ptk. szabályozza. A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üzletrész ellenében kötelezettségátvállalás

Kérdés: Az anyavállalat a 100%-ban tulajdonolt kft.-jének a kft. 10 000 E Ft névértékű üzletrészét átadja azzal, hogy a kft. átvállalja tőle a garanciális kötelezettségeit 36 000 E Ft értékben. Ez esetben nem szokványos "csereügyletről" van szó. Hogyan kell az ügyletet elszámolni a kft.-nél, illetve az anyavállalatnál? Hogyan kell kimutatni a kötelezettséget az anyavállalatnál? Az átvállalt kötelezettséget el lehet-e időbelileg határolni, mivel a garanciális kötelezettség terhére elvégzendő munkák a jövőben jelentkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...alapelvéből következően a kötelezettség értéke, a 36 000 E Ft.Az átvállalt kötelezettség azonban nem klasszikus értelemben vett tartozásátvállalás a kft.-nél. A kérdés szerinti esetben a kft. azt vállalja 36 000 E Ft összegig, hogy elvégzi azokat a munkákat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...fenti esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.A hivatkozott jogszabályi előírásból – elszámolási szabályok hiányában – nem derül ki, hogy mi volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Negatív saját tőke

Kérdés:

Külföldi tulajdonban lévő egyszemélyes kft. saját tőkéje a veszteség miatt az év végére várhatóan negatív lesz. 2015-ben a saját tőke 249 millió Ft, a jegyzett tőke 150 millió Ft, a tőketartalék 313 millió Ft, az eredménytartalék -214 millió Ft. Az I-VII. hónap alapján készített számítások szerint a saját tőke 3 millió Ft. Kell-e taggyűlést tartanunk az azonnali tőkevesztés miatt, vagy elegendő, ha két év tőkehiányát tükröző beszámoló után intézkedünk a feltőkésítésről? A veszteség miatti saját tőke rendezésére pótbefizetést lehetne előírni. A tulajdonosi kölcsön felhasználható ehhez?

Részlet a válaszából: […] ...(épp a határon van, de tovább csökken);– a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha a vagyona a tartozásait nem fedezi (ezekről ugyan a kérdésben nincs szó, de a tulajdonosi kölcsön léte arra utal, hogy csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.Az új Ptk. hivatkozott előírásából és a törvény indokolásából az következik, hogy ez a tőkefeltöltési lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...minimális összege alá csökkent,– a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, vagy– ha vagyona a tartozásait nem fedezi.A szükséges intézkedések lehetnek: pótbefizetés elő­írása (tagi kölcsön helyett), a törzstőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Törzstőke felemelése hárommillió forintra

Kérdés: A kft. hárommillió forintra történő feltőkésítésével kapcsolatban kérdezem: a kft. a társasági szerződés módosítását 2016. 03. 15-ig elvégzi. Van-e lehetőség arra, hogy a hiányzó törzstőke befizetése későbbi időpontban történjen? A kft. 500 ezer forint törzstőkével működik, és az eredménytartalékban sem áll rendelkezésre a hiányzó tőke.
Részlet a válaszából: […] ...Ebben az esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.A hivatkozott előírást – véleményünk szerint – le kell fordítani a gyakorlat nyelvére, a kérdéshez igazodóan:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs rá lehetőség. A tulajdonossal szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...fenti esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.A hivatkozott jogszabályi előírásból – elszámolási szabályok hiányában – nem derül ki, hogy mi volt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Ingatlan átadása kilépő tagnak

Kérdés: A kft. egyik tagja kilép a kft.-ből. Az elszámolás során a kft. tulajdonát képező ingatlant kapja meg. Az ingatlan értéke meghaladja az elszámolás során járó vagyont. A kft.-ben maradó tag lemond az eredménytartalékról a kilépő javára, ami nem fedezi az ingatlan értékét. A kft.-nek minimális pénzkészlete van, tartozásai vannak. Hogyan kell kivezetni az átadott ingatlant? Helyes-e az a megoldás, hogy az eredménytartalékkal szemben kivezetett ingatlantöbbletet a kilépő taggal szemben kötelezettségként írják elő, amit meghatározott időn belül visszafizet a kft.-nek? Mi az osztalékadó és az eho alapja?
Részlet a válaszából: […] ...nem számolható el!A kft. elengedheti a kilépő taggal szembeni követelését (a példa szerint 91,7 egységet), de az így elengedett tartozás a magánszemély jövedelmének számít, annak összege után a kft.-nek 27 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
1
2
3