Késedelmi kamat banki hitel esetén

Kérdés: Társaságunkat a bankja késedelmi kamattal terhelte meg egy hitel késedelmes törlesztése miatt. A banknak fizetett késedelmi kamatot is egyéb ráfordításként kell elszámolni, vagy pedig pénzügyi ráfordításként?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 6:48. §-ának (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal ... megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Hitelmoratórium alatti kamat elszámolása

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett, elismert tartozások, amelyek a ... hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert .....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...időpontjában;– a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;– a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószámát nem törölték;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Egy éven túl ki nem egyenlített szállítói tartozás

Kérdés: A 365 napon túl ki nem egyenlített szállítói tartozásomat hogyan kezeljem a mérlegben? Kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...írásban kötött szerződés szerint 365 napon belül a kérdező cégnek már ki kellett volna egyenlítenie, akkor ezt a szállítóval szembeni tartozást továbbra is a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Azért, mert a kérdező a szállítóval szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. szerinti előírásából az következik, hogy az adós kamat fizetésére köteles. A Ptk. 6:47. §-a is arról rendelkezik, hogy a pénztartozás után – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – kamat jár. A Ptk. 6:388. §-a viszont szabályozza a szívességi kölcsönt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradt kölcsön összegét a munkáltató elengedi. A tartozást a 19. főkönyvi számlán tartották nyilván. Az elengedett követelést az egyéb ráfordításokkal szemben vezetem ki? A Tao-tv. szerint a magánszemély javára történő elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így társaságiadó-fizetési kötelezettség nincs utána?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták. Remélhetőleg nemcsak a méltányolható lakásigényt, az adómentes értékhatárt, hanem azt is – mint az adómentesség feltételét -, hogy a kft. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Kölcsöntartozás átminősítése pótbefizetéssé

Kérdés: Az új Ptk. alapján van-e lehetőség arra, hogy a negatív összegű saját tőke rendezését a kft. úgy oldja meg, hogy a tulajdonossal szemben fennálló jelentős összegű kölcsöntartozást a felek a következő évben átminősítsék pótbefizetéssé? A könyvelés pénzmozgás nélkül történne.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nincs rá lehetőség. A tulajdonossal szembeni kötelezettség pótbefizetéssé történő átminősítése ellentmondana a pótbefizetés céljának, rendeltetésének. Az új Ptk. 3:183. §-a alapján a pótbefizetés a veszteségek fedezésére, pontosabban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...2012-ben is.Az Szt. 2013. január 1-jétől hatályos 33. §-ának (2) bekezdése alapján a forgóeszközhöz kapcsolódó devizahitel-tartozások esetén a tárgyévben, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan keletkezett, és a pénzügyi műveletek egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Fedezet vagy kölcsön

Kérdés: "A" és "B" kft. kapcsolt vállalkozások. Az "A" kft. 10 000 E Ft értékben fedezetet vállal arra, hogy az összeg erejéig a bank folyószámlahitelt biztosít "B" kft. részére. A "B" kft. a hitelkeretet kimerítette, a bank pedig a fedezetet leemelte, a szerződést megszüntette. Ez esetben az adott összeg erejéig kamatmentes kölcsönszerződést köthet-e a két társaság a helyzet rendezésére? Kamatmentes kölcsön esetén a piaci kamat erejéig adóalap-növelő tétel keletkezik, és vizsgálandó az alultőkésítés is? Előfordulhat, hogy emiatt kétszer is "büntetve" vagyok? Esetleg az egész tartozásátvállalásként számolható el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy az "A" vagy a "B" kft. kérdez. Úgy tűnik, hogy a "B" kft., ennek megfelelően válaszolunk. Amikor a bank a fedezetet vállaló "A" kft.-től leemelte a 10 000 E Ft-ot, akkor a "B" kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettség helyébe az "A" kft.-vel szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Végelszámolás tagi kölcsön esetén

Kérdés: Egy családi bt. két tagja a két testvér. A bt. jelentős kölcsönnel rendelkezik, egyrészt a tagok, másrészt a nem tulajdonos édesanya felé. A társaság szeretne végelszámolással megszűnni, a fentieken kívül más tartozása nincs. Milyen lehetőség van erre? Természetesen mindegyik hitelező lemondana követeléséről.
Részlet a válaszából: […] Sajnos a kérdés utolsó mondata a legrosszabb megoldás. A tagok, illetve az édesanya által nyújtott tagi kölcsön elengedése a bt.-nél azt jelentené, hogy az elengedett kötelezettséget rendkívüli bevételként kell elszámolni, amely rendkívüli bevétel az adózás előtti eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.
1
2
3