Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] ...összegben (az áfát az adóhatósággal még az egyéni vállalkozónak kell rendeznie), akkor a kifizetett összeget az egyéni cég – mint tartozásátvállalást – az egyéb ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Online pénztárgép beszerzéséhez kapott támogatás

Kérdés: A pénztárgépet először a NAV szállítói köréből kizárt vállalkozástól rendeltük meg, a megrendeléshez kapcsolódóan előleget fizettünk. Mivel a megrendelt pénztárgép helyett másikat kellett rendelnünk, igénybe vettük ehhez kapcsolódóan a NAV 31 750 Ft-os "kártalanítását". Hogyan kell ezt a "kártalanítást", engedményezést elszámolni? Kérdés továbbá, hogy az idevonatkozó rendelet szerint eredetileg járó 50 E Ft támogatást hogyan számoljuk el, mert itt is engedményezés van a rendelet előírása szerint?
Részlet a válaszából: […] ...3658 – K 9634 ésT 8634 – K 3649.A támogatás összegének beszámítása: T 455 – K 3658 (50 000 Ft)A beszámítás után fennmaradó tartozás kifizetése, pénzügyi rendezéskor:T 455 – K 384.Az üzembe helyezés (aktiválás) elszámolása: T 141 – K 16...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Halasztott bevétel az eszközök átadásakor

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése magában foglalja. Ennek alapján a közműfejlesztési hozzájárulásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés (a beruházás) során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Számítógép ingyenes használatba adása

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírását számolja el.A munkavállalók felé piaci értéken számlázottszámítógép-használat díja a munkavállalók tartozása, amelyet a munkavállalóknakki kellene fizetni. A leg­egyszerűbb az lenne, ha a társaság ezen követelésételengedné. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a fizetendő osztalék, részesedés miattirövid lejáratú kötelezettség, valamint a rövid lejáratú hitelek, kölcsönökmiatti tartozások összegei, az átvállalt, pénzügyileg rendezendőkötelezettségek. Itt kell viszont számításba venni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a felújítás ellenértékét és annak áfáját (T 311 – K 91-92, 467), majd számítsa be követelését az önkormányzattal szembeni tartozása összegébe (T 455 – K 311). Ezt követően a készleten lévő felújítási költséget is ki kell vezetni (T 52 – K 21-22,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Tartozásátvállalás vagy sajátos kölcsönnyújtás

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 89. számában az 1832. kérdésre adott válaszhoz: X cég hitel igénybevételével töltőállomást épít. A beruházást azonban nem tudja befejezni. Megállapodik Y céggel, hogy az befejezi a beruházást. Ezt követően mind a két cég aktiválja az általa megvalósított beruházást. A töltőállomást Y cég működteti, viseli annak terheit és szedi annak hasznát. Az X cég nevén lévő hitel törlesztőrészleteit és kamatát X cég helyett Y cég fizeti. A banki tartozás megszűnésekor X cég a könyveiben nyilvántartott töltőállomás értékéből a tőketörlesztéssel azonos értéket átad Y cégnek. Az Y cégnél elszámolt kamat növeli-e a társaságiadó-alapot vagy sem? Hogyan kell mindezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– de nem idézett – számviteli elszámolás sem mindenben felel meg az Szt. előírásainak.A kérdésből nem tűnik ki az, hogy valójában tartozásátvállalásról vagy sajátos kölcsönnyújtásról állapodott meg a két cég. Úgy tűnik, hogy inkább az utóbbi, de akkor az X...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.