Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása

Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés felvezető részéből – nehezen értelmezhető módon – az következik, hogy az üzleti létesítményét átadó partner fizeti a jutalékot, amelyből egy fix összeg visszatartásra kerül óvadék címén. Ennek a könyvelési tétele: T 311 – K 91-92, 467, az óvadékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...általában a vevőtől kapott előleget, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó kötelezettséget, a váltótartozást is).A kérdésben szereplő egyszeri előleg elnevezése alapján rövid lejáratú kötelezettség, valós tartalma, lejárata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Devizára szóló követelések-kötelezettségek beszámítása

Kérdés: Ha a külföldi féllel szembeni követelést és kötelezettséget kompenzálják, és nem ugyanazon devizanemben van a követelés (DEM), illetve a kötelezettség (USD), milyen devizaárfolyamon történik a kompenzálás?
Részlet a válaszából: […] ...és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz – a jogosulthoz intézett vagy a bírósági eljárás során tett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.Ha a Ptk. szerinti követelmények teljesülnek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során, függetlenül a könyvvezetés módjától. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja szerint az átvállalt tartozás adóévben bevételként elszámolt összegével – a (8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csökkenteni lehet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Külföldi részére végzett garanciális javítás áfavonzata

Kérdés: Kell-e áfát felszámítani egy külföldi székhelyű cégnek kiállított számlában, ha az a külföldi cég a Magyarországon értékesített gépeinek garanciális javítását egy belföldi cégre bízta, a garanciális javítás költségeit devizában megfizeti a szervizcégnek a számára kiállított számla alapján? Mivel a külföldi cég nem hajlandó az áfát megfizetni, a javítási költségeket terhelő áfát a gépeket üzemeltető cégekkel megfizettethetjük-e?
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi eladó rendeli meg.A külföldi által fizetett pénzösszeg a külföldinek a szerviz felé fennálló, e jogügyletből származó tartozása kiegyenlítésére szolgál. A belföldi, a garanciális javításra jogosult vevő – a garancia természetéből fakadóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Végelszámolás költségeinek elszámolása

Kérdés: Leányvállalatunk végelszámolásánál felmerült könyvvizsgálati költséget a nevünkre kiállított számla alapján kifizettük. Visszaigényelhető-e az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...ki a leányvállalat végelszámolásával kapcsolatos költségeket, akár nevére szól a számla, akár nem, az az anyavállalatnál átvállalt tartozás, s mint ilyet, a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni. [Az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Árverésre bocsátott eszközök elszámolása

Kérdés: Az APEH, végrehajtási jogával élve, az épületet árverésre bocsátotta. Hogyan kell ezt a kettős könyvvitelben elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...K 123; az elszámolt értékcsökkenés: T 128, 129 – K 123.)Az ellenérték pénzügyi rendezésekor azzal az összeggel, amelyet a vevő az adótartozás fejében az APEH-hoz befizetett, az APEH erről szóló értesítése alapján: T 464, 468 – K 368, amelyet az eladóhoz átutalt: T...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 26.

Tartozás fejében átvett áru készletre vétele

Kérdés: Hogyan történik a tartozás fejében bizományba átvett áru készletre vétele, és ezzel a tartozás kompenzálása? A zálogjog a szolgáltatási szerződésben rögzítve lett.
Részlet a válaszából: […] ...a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít." Nyilvánvaló, hogy a tartozás fejében bizományba átvett (lefoglalt) áruból ez a kielégítés egyszerűbben történhet.Az új Szt. 50. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.

Kht. önkormányzati támogatása

Kérdés: Önkormányzat által alapított közhasznú társaság alapító okiratában meghatározott tevékenységéhez az önkormányzat által, rendeletben foglaltak szerint adott pénzeszköz ellenértéknek minősül-e, és adóalapot képez-e?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalap azon része után, amely véglegesen átadott pénzeszköz, térítés nélkül átadott eszköz, elengedett követelés, átvállalt tartozás miatt része az adóalapnak. Az adómentesség a kedvezményezett bevételnek az összes bevételhez viszonyított arányával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Vásárolt követelés elszámolása

Kérdés: Követelés vásárlása esetén melyik főkönyvi számlára kell könyvelni a követelés nyilvántartási értékét? A befolyó összeg és a nyilvántartási érték különbözetét hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésben, megállapodásban rögzített érték minősül. Ebben, vagy külön szerződésben, megállapodásban rögzíteni kell az adós tartozásának teljes összegét is.)A leírtak figyelembevételével a válasz előtt egyértelművé kell tenni, hogy az engedményes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.
1
33
34
35