Elhatárolt árfolyamveszteség forintról euróra való áttérésnél

Kérdés:

A gazdasági társaság forintban vezeti a könyveit, az MNB által hivatalosan közzétett árfolyamot alkalmazza. A társaság korábban 10 éves lejáratra kapott forgóeszközeinek finanszírozása céljából kölcsönt a cégcsoporthoz tartozó társaságtól. A szerződés GBP-ben került aláírásra. A forint árfolyamának 2022. évi gyengülése miatt jelentős nem realizált árfolyamvesztesége volt a társaságnak. A cég döntése alapján az árfolyamnyereséggel nem fedezett árfolyamveszteséget elhatárolta. 2024. január 1-jétől a társaság eurós könyvvezetésre tér át. A kapott kölcsön továbbra is a GBP-ben marad. A könyvvezetés euróra történő váltásánál hogyan kell kezelni a mérlegátváltás során az elhatárolt árfolyamveszteséget?

Részlet a válaszából: […] ...realizált árfolyamveszteségnek halasztott ráfordításként az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összege nem szerepel a kivételek között, így azt az (1) bekezdés szerinti előírásnak megfelelően kell euróra átszámítani.Természetesen euróra kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

EUR könyvvezetésre való áttérésnél az elhatárolt árfolyamveszteség

Kérdés:

A társaság devizás (EUR) beruházási hitelhez kapcsolódóan, a nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként könyvelte. Ehhez kapcsolódó egyéb céltartalék és lekötött tartalék képzése is megtörtént az előírt szabályoknak megfelelően. A társaság devizás, EUR könyvvezetésre szeretne áttérni 2024. 01. 01. dátummal. Mi történik a halasztott ráfordítással és a hozzákapcsolódó lekötött tartalék- és céltartalékképzéssel az áttérés után? Amennyiben szükséges ezek kivezetése, milyen dátummal kell megszüntetni?

Részlet a válaszából: […] ...nem realizált árfolyamveszteség halasztott ráfordításként az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott összege nem szerepel a kivételek között, így azt az (1) bekezdés szerinti előírásnak megfelelően kell euróra átszámítani.Az euróra való áttérés után az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 28.

Áttérési különbözettel kapcsolatos teendők

Kérdés:

Egy gazdasági társaság 2017. 01. 01-től bejelentkezett a kiva hatálya alá. 2019. 09. 30-ával a kivaalanyisága a 19. § (5) bekezdés d) pontja alapján, átalakulás miatt megszüntetésre került. Ekkor a társaság – a hatályos jogszabályok alapján – 20 M Ft-nyi áttérési különbözetet mutatott ki, melyből 12 M Ft-nyi összeget 2021. 12. 31-ig felhasznált (tehát még 8 M Ft-nyi "áttérési különbözetet" tart nyilván). A társaság 2022. 01. 01-gyel ismét bejelentkezett a kiva hatálya alá. Mi a teendő? Milyen kötelezettségei vannak a társaságnak a még a korábbi kivás időszak alatt keletkezett, fennmaradó 8 M Ft-nyi "áttérésikülönbözet-maradékkal"?

Részlet a válaszából: […] ...a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó rendelkezéseket. E választás esetén a Tao-tv. 7. § (15) bekezdésében előírt feltételeket kivaalanyként kell teljesítenie. Ha az adózó élt a lehetőséggel, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Kisadózó helyett valami más megoldás

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdés rövidnek tűnik, az abban foglaltakra nem lehet röviden és egyszerűen válaszolni. A válasz egyértelműsége érdekében a feladatokat, a teendőket célszerű csoportosítani, véleményünk szerint a következők szerint:a) A fővállalkozó kisadózó tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Csökkentő tételek kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6) bekezdése fogalmazza meg a Katv. hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteséget. Ez nem az adózás előtti eredmény, hanem a 20. § (3)-(5) bekezdése szerint megállapított negatív egyenleg. Ezért a veszteség nem szerepel duplán az áttérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

IFRS szerinti beszámoló konszolidálása

Kérdés: Van egy magyar számviteli törvény szerint könyvelt nyrt., ami anyavállalata egy IFRS szerint könyvelt nyrt.-nek. Az anyavállalat konszolidált beszámolójában használhatjuk az IFRS szerint könyvelt nyrt. saját konszolidált beszámolóját? Ha nem, akkor milyen tételeket kell kiszűrni és milyen módszerekkel?
Részlet a válaszából: […] A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 123. §-a tartalmazza a konszolidálásba bevont leányvállalatok beszámolójára vonatkozó előírásokat. Ezen előírások szerint a konszolidálásba bevont vállalkozásnak az összevont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Társaságiadóalap-csökkentés kiva hatálya alá átlépés előtt

Kérdés: Taoalany kisvállalkozás 2021. január 1-jétől átlép a kiva hatálya alá. Egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az utolsó taós adóévében, 2020-ban alkalmazhatja-e a Tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti, új beruházás miatti adóalap-csökkentést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. nem tiltja a 7. § (1) bekezdés zs) pontban elő­írt adózás előtti eredménycsökkentés érvényesítését az utolsó taós adóévben. A Katv. 28. § (1) bekezdés előírása szerint a Katv. hatálya alá történő áttérés miatt az adózónak választása szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...amely a forrásoldalon a Tartalék része.Az áttéréskori nyitómérleg elkészítését követő nyitás után a tartalékban figyelembe vett tételek (idesoroltak a saját termelésű készletek is) összegét el kell számolni egyéb bevételként az eredménytartalékkal szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...dönt arról, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek [ideértve a (7) bekezdés szerinti devizaalapú tételeket is] forintértékének meghatározásakor milyen devizaárfolyamot használ.Ha az eddig használt, a számlavezető pénzintézet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Egyszerűsített éves beszámoló zrt.-nél

Kérdés: 2018. évben éves beszámolót készített a zrt., de az értékhatárok alapján egyszerűsített éves beszámolót is készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára, akkor is, ha a társaság az MNB felügyelete alá tartozik a végzett tevékenysége miatt?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel kísérését. Így például, ha a zrt. a 2019. üzleti évtől egyszerűsített éves beszámolót készít (mert a feltételeknek megfelel), de a 2020. és a 2021. üzleti években a mutatóértékek közül bármelyik kettő nem felel meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.
1
2
3
5