Fenntartott intézmények és tartozások kikerülése

Kérdés: A szociális intézményeket fenntartó nonprofit kft.-től az intézmények kikerültek, állami fenntartásúak lesznek. A kft. és az átvevő Főigazgatóság megállapodása alapján az intézményekkel a tartozásállományt is átvették, a kiegyenlítetlen számlákat a Főigazgatóság fogja kiegyenlíteni. Az átadást követően még a kft. nevére kiállított számlákkal mi a teendő? A megállapodás alapján a szerződéseket átveszik, de a szerződések módosítása még folyamatban van, és a Főigazgatóság azt a tájékoztatást adta a szállítók részére, hogy a szerződésmódosításig még a kft. nevére állítsák ki a számlákat. A kft.-nek meddig kell ezeket a számlákat befogadnia, a könyvelésében szerepeltetni? Könyveléstechnikailag az átmeneti időszakban mi a helyes a számlákkal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...kellett rögzíteni az átadás-átvétel időpontját, továbbá az átadott/átvett intézmények fenntartásával kapcsolatos ún. nyitott tételeket (jellemzően a fenntartó tevékenységhez kapcsolódóan rendezendő bevételi tételeket, a kft.-t még terhelő költségeket, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 26.

Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
Részlet a válaszából: […]  A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben foglaltak nemlehetségesek, ugyanis a bt.-nél kimutatott tagi kölcsönt nem a kft.-nek, hanema bt.-nek kell a bt. tulajdonosa részére visszafizetni. Az ettől való eltérésnyilvánvalóan adófizetési kötelezettséggel jár. Menjünk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...vanszó, az áfát az általános előírások szerint kell felszámítani. Ezzelkapcsolatosan külön figyelmet érdemelnek az ingatlanok. A telek és az épületértékét nem csak az áfa miatt kell külön-külön kimutatni, ez az elkülönítés aszámviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként(apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve hogy az az Áfa-tv. 18. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. A 18. § (2) bekezdéseszerinti feltétel, hogy a szerzőa) a szerzéskor vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet a válaszából: […] ...bt.-nek, a bt. a térítésnélkül kapott szolgáltatást köteles az igénybe vett szolgáltatások költségeiközött a rendkívüli bevételekkel szemben elszámolni a teljesítés időszakában.Az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni a térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...költségkénti,illetve ráfordításkénti (az adott esetben értékvesztéskénti, kivezetéskori)elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni (T 4831 – K988). Ez esetben a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Tartozásátvállalás, követelésengedményezés

Kérdés: 2001-ben "X" kft. új tevékenységet vezetett be. A gyártás elindításához jelentős összegű pénzintézeti hitelt vett igénybe. A tevékenységet 2003-ban megszüntette. A tevékenység egy új "Y" kft.-ben folytatódik. "X" kft. "Y" kft.-ben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik. "Y" kft. a tevékenység indításához "X" kft.-től eszközöket és készleteket vásárolt. Szerződésben rögzítették, hogy "Y" kft. átvállalja "X" kft. hiteltartozását, továbbá "X" kft.-nél a tevékenységgel összefüggő szállítói tartozásokat, "X" kft. pedig "Y" kft.-re engedményezi a tevékenységgel összefüggő vevőköveteléseit, valamint elengedi "Y" kft. kötelezettségeinek kiegyenlítését, amely kötelezettségek a már említett eszköz- és készletvásárláshoz kapcsolódnak. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Milyen adóhatása van?
Részlet a válaszából: […] ...követelés könyv szerinti értékét "X" kft. a rendkívüli ráfordítások között (T 8893 – K 311), "Y" kft. pedig a rendkívüli bevételek között (T 454 – K 9893) köteles elszámolni.A tartozásátvállalásnak, a követelés engedményezésének, elengedésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Áttérési szabályok: bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű gazdasági társaságoknál minden esetben evaalanyként a 2003. évi bevételek között történik.Az evába történő belépéshez kapcsolódó, a társasági adóra vonatkozó rendelkezések között szereplő 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Áttérési szabályok és a bevétel (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó nem jogi személyiségű társaságok bevételének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű gazdasági társaságoknál minden esetben evaalanyként a 2003. évi bevételek között történik.Az evába történő belépéshez kapcsolódó, a társasági adóra vonatkozó rendelkezések között szereplő 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Áttérési szabályok és a bevétel értelmezése (eva)

Kérdés: Az evára történő áttéréssel kapcsolatosan hogyan értelmezendő a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű társaságok bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételi nyilvántartást választó, nem jogi személyiségű gazdasági társaságoknál minden esetben evaalanyként a 2003. évi bevételek között történik.Az evába történő belépéshez kapcsolódó, a társasági adóra vonatkozó rendelkezések között szereplő 19...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
1
2