Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozik, a Korm. rendeletnek megfelelően kettős könyvvitelre kötelezett, illetve egyszeres könyvvitelt is vezethet (feltételekkel).A közgyűlés által elfogadott költségvetést-ha kettős könyvvitelt vezet a szövetkezet, elő kell írnia, mint előirányzatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Bérlőváltás során elvégzendő munkák minősítése

Kérdés: A gyakorlatban rendszeresen előfordul, hogy ha a bérbe adott épület, épületrész, üzlet régi bérlője helyébe új bérlő lép, a bérlőváltás során különféle munkákat kell elvégezni ahhoz, hogy az új bérlő tevékenysége folytatható legyen. Ilyen munkák közé tartozik például válaszfalak kiépítése, átrakása, ajtó beépítése, teljes aljzatcsere, vezetékek kiépítése vagy cseréje, bútorok beépítése stb. az új bérlő igényei szerint. Újabb bérlőváltás esetén ismételt átalakítást kell elvégezni a rendeltetésszerű használat érdekében. Mi tekinthető a rendeltetésszerű használat érdekében elvégzett munkának, hogyan lehet minősíteni a fentiekben körülírt átalakítási munkákat? Szerintünk felújítás.
Részlet a válaszából: […] ...vagy a rendeltetésszerű használat érdekében végzendő karbantartásnak minősíthetők.A kérdésben felsorolt munkákat csak további feltételek teljesülése mellett lehet beruházásnak minősíteni:– az átalakítás beruházás lehet akkor, ha a munkálatok során az irodából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Bekerülési érték pótlólagos beruházásnál, felújításnál

Kérdés: A számviteli törvény 47. §-a szerinti bekerülési érték értelmezhető-e pótlólagos beruházásnál, felújításnál? A törvény a beruházás fogalomnál említi az üzembe helyezésig felmerült költségeket, mint a beszerzési érték részét. Üzembe helyezésként érthetjük a pótlólagos beruházás aktiválását is? Az épület állványozása kapcsán felmerült állvány- és területbérleti díj lehet a bekerülési érték része a felújításnál, a beruházásnál?
Részlet a válaszából: […] ...részbeni rendeltetésszerű használatbavétel, hasznosítás lehetséges).Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési értékébe tartozó tételeket ismerteti. Ezek az előírások értelemszerűen minden eszköz esetében alkalmazandók. A beruházás a tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...időtartamáta tárgyieszköz-nyilvántartásban fel kell tüntetni. Nem számolható elértékcsökkenési leírás a földterület, telek után, ezért amennyiben a bérbeadott ingatlanhoz telek is tartozik, a telek értékét el kell különíteni.Elszámoltnak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére

Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
Részlet a válaszából: […] ...minden évben tervet (költségvetést)kell készítenie a várhatóan jelentkező közös költségekről, az ezt ellentételezőbevételekről (ideértve a bérleti díjat is), és ennek alapján megállapítanitulajdonosonként a közösköltség-hozzájárulások éves,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítettkifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő bevallási kötelezettség szabályaiszerint bevallást tesz.A társasház az egyéb bevételek között az udvarrészértékesítésének ellenértékét számolja el az általa számlázott összegben. Aszámlázott összeg –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás (eva)

Kérdés: 2005. január 1-jétől rendkívüli bevételként kell könyvelni a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatást. Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető társaságok gyakran vesznek igénybe ingyen szolgáltatásokat, például nem fizetnek bérleti díjat. Ez esetben, ha nem könyvelik le a bérleti díjat, nem számolnak el rendkívüli bevételt, az adóhatóság evahiányt megállapíthat? Ha könyvelni kell, akkor mi a könyvelés bizonylata? Milyen dátummal kell könyvelni? Mi lesz a könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...kell-e könyvelnie a térítés nélkül igénybe vettszolgáltatást?Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének j) pontja alapján arendkívüli bevételek között kell kimutatni a térítés nélkül kapott (igénybevett) szolgáltatások piaci értékét. Ezen szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Tulajdoni hányad átadása

Kérdés: A szövetkezet tagja a kft.-nek. A szövetkezet az általa nem használt ingatlanokat bérbe adta a kft.-nek, 10 éves bérleti szerződéssel, havonkénti bérletidíj-fizetéssel. A bérleti szerződésben rögzítették, hogy a bérbeadó a bérleményből tulajdoni hányadot ad át a bérbevevőnek a bérlő által elvégzett értéknövelő beruházások ellenében. Az egyik épületen végzett beruházás könyv szerinti értéke 89 millió Ft, a szövetkezet könyveiben az ingatlan 17 millió Ft nettó értéken szerepel. Ennek alapján a tulajdoni hányadot 84-16%-ban határoztuk meg. (Az ingatlan-értékbecslés a forgalmi értéket 75 millió Ft-ban határozta meg!) A szövetkezet és a kft. a bérleti szerződésben foglaltak szerint szeretné a tulajdoni hányadot bejegyeztetni. A tulajdoni hányad átruházása milyen formában történhet? Ha a szövetkezet a tulajdoni hányadot a beruházás fejében adja át, hogyan kell könyvelni? Áfát kell-e fizetni? És illetékfizetési kötelezettség van-e?
Részlet a válaszából: […] ...értékét növelő beruházás volt, és nem egy különállóeszköznek a létrehozása. Feltételezzük, hogy a bérbe adott ingatlan nem telek,vagy földterület, vagy út, vagy térburkolat volt, hanem épület, és a bérlő ezenaz épületen végzett értéknövelő beruházást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 26.

Bérleti díj mint közvetített szolgáltatás

Kérdés: Az ingatlan tulajdonosa társaságunkat bízta meg az ingatlan bérbeadásával, a bérlőkkel kapcsolatos szerződések megkötésével, az ingatlan irodakénti üzemeltetésével. A tulajdonos részére havonta fizetjük a bérleti díjat azon ingatlanrészek, területek után, amelyeket sikerült bérbe adnunk. A bérleti szerződéseket saját nevünkben kötjük, és magasabb bérleti díjat számlázunk, mint amennyit a tulajdonos számláz. A tulajdonos által részünkre számlázott bérleti díj megfelelő szerződés és számla alapján tekinthető-e közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...eszközként a számviteli elszámolásokban nemértelmezhető. Így a kérdésben szereplő "ingatlan"-t is nevén kell nevezni: ezlehet épület, telek vagy építmény (térburkolat) stb.A közvetített szolgáltatás Szt. szerinti értelmezéséből azkövetkezik, a kérdező társaság és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet a válaszából: […] ...– a bérbe vett eszközök kivételével -, függetlenül attól, hogy azok tulajdonjoga csak törvényben, szerződésben rögzített feltételek után kerül át a vállalkozóhoz. Ebből és az Szt. további előírásaiból következik, hogy az eszközök közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
1
2