Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően tételesen)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...egyéb kifizetéskéntelszámolt összegével növelni kell a társasági adó alapját, addig az egyesmeghatározott juttatásnak minősülő tételekkel a Tao-tv. 3. sz. melléklete B/2.pontja alapján nem kell.Lényeges tehát, hogy a juttató tevékenységével összefüggőüzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Kis értékű ajándék minősítése

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó, törvényen alapuló kötelező adó- és járulékbefizetéseket. A Tao-tv. az adózás előtti eredményt csökkentő-növelő tételek között szerepelteti a térítés nélküli átvételt-átadást. Az előbbiekből következően, a térítés nélküli átadás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Reklámajándék, kávé, sütemény áfája

Kérdés: Levonható-e a szakmai kiállításokon reklám céljából bárkinek azonos feltételekkel biztosított prospektusok, reklámajándékok (bor, naptár), valamint a standunkat felkereső látogatók számára felszolgált kávé és sütemény áfája?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében nem minősül termékértékesítésnek, következésképpen adófizetési kötelezettséget sem keletkeztet a kis értékű ajándék. Mint ahogy már a Számviteli Levelek 51. számában az 1036. kérdésre adott válasz jelezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Természetbeni juttatás és reprezentáció

Kérdés: Mi a különbség a reprezentáció és a természetbeni juttatás között? Mikor esik egy esemény a több adót, járulékot fizetendő kategóriába? Mi egy kis cég vagyunk, nálunk kávé-, cukor-, innivalóvásárlás történik alkalmanként, melyet 44+11 százalékkal növelten számoltunk el személyi jellegű költségként. A törvény módosulása után az árbevétel fél százalékát el nem érő mértékben nem számoltunk a 44+11 százalékkal.
Részlet a válaszából: […] ...pontja].Az elszámolt éves összes bevétel az Szt. alapján határozható meg. Idetartozik az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei és a rendkívüli bevételek.Ha az üzleti ajándék egyedi értéke több mint 10 ezer forint, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...kell 44 százalék személyi jövedelemadót és (nem biztosítottak esetében) 11 egészségügyi hozzájárulást fizetni a következő kivételekkel: A magánszemély által fizetett tagdíja, hozzájárulása, felajánlása ellenében a vállalkozási tevékenységet nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Áfa: természetbeni juttatás

Kérdés: Mi tekinthető az Áfa-tv. szerint reprezentációnak, természetbeni juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...rendező elv ugyanakkor, hogy csak az adóköteles tevékenység folytatásához felmerült beszerzések áfája vonható le (meghatározott feltételek mellett igényelhető vissza). Nincs mód azonban az áfa levonására azokban az esetekben, amikor a szóban forgó beszerzés nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.