Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] A Htv. a vállalkozási szintű iparűzésiadó-alap komponenseit meghatározó definíciókban (Htv. 52. §-a 22., 36., 37., és 40. pontjai) az Szt.-t, közelebbről a vonatkozó számviteli kategóriákat leíró rendelkezéseket tekinti mögöttes jogszabálynak.Az Art. 77. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 411. számában a 8014. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...kiküldetés esetén – a vonatkozó kormányrendelet szerint adható napidíjátalány 3000 forint, a kormányrendeletben meghatározott feltételekkel. Ez a napidíj-átalány igazolás nélkül a személyi jellegű egyéb költségek között elszámolható. A napi 3000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...úton bevallania és a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetnie. Amennyiben a törvény 8. §-ának (2) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek (a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettség összegét), akkor visszaigényelhető.Az 1-11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...elkülönítetten könyvelni, az étkeztetés adóztatására tekintettel elkülönítetten kimutatni.)A közvetlen önköltségbe tartozó tételek könyvelése elsődlegesen:– a saját üdülő – mint épület – terv szerinti értékcsökkenési leírása az 571. számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját rezsis beruházás áfája

Kérdés: Saját rezsis beruházást kiviteleztünk, amelyhez bérköltség és anyagköltség kapcsolódik. A beszerzett anyagok áfáját a számlák teljesítési dátumakor visszaigényeltük, a tárgyi eszközt teljes egészében adóköteles tevékenységhez kívánjuk használni. Az üzembe helyezéskor hogyan kell könyvelni a felszámítandó áfát?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a gépköltség számlázott összege (esetleg a saját eszközök amortizációja), fuvarköltség stb.A lényeg, hogy a számlázott tételek előzetesen felszámított áfája levonásra került.Akkor, amikor a saját rezsis beruházással létrejött tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerűsített éves beszámolót elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha a bekezdésben foglalt feltételek teljesülnek.A probléma az, hogy a kérdés szerinti részvénytársaság (még ha zártkörűen működik is) a 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Szakképzési hozzájárulás visszaigénylésének könyvelése

Kérdés: A kft. tanulószerződéssel tanulókat foglalkoztat, emiatt minden hónapban visszaigénylése van szakképzési hozzájárulásból. Bruttó vagy nettó módon kell könyvelni? A kérdés amiatt is fontos, mert nem mindegy, milyen összeg kerül az árbevételbe az elvárt jövedelem megállapítása során.
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulást kell az ilyen gazdasági társaságnak fizetnie.Az Szht. 8. §-ának (2) bekezdése alapján, ha a csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettség mértékét, a meghaladó összeg – a törvényben meghatározott mértékben – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a forintra történt átszámításnál, függetlenül attól, hogy a számla mikor került kiállításra.A "+" és "-" tételekről – helyesen – számlával egy tekintet alá eső okiratot készítenek, amelyben mind a "+", mind a "-"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Áram-felülvizsgálati szolgáltatás

Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
Részlet a válaszából: […] ...kell csökkenteni. Jól érzékeli a kérdező, hogy ez az összemérés számviteli alapelv követelményéből is következik. (A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.)Helyesen járt el – utólag –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Készpénzes számlák későbbi elszámolása

Kérdés: A NAV mulasztási bírságot szabott ki, mivel az adózó 2 darab pénztárbizonylatot nem a pénzmozgással egy időben állított ki, azokon nem a gazdasági események valós dátumát tüntette fel. A társaság negyedéves bevallásra kötelezett. A 2 darab számla októberben készpénzes számla volt, amit a könyvelés később kapott kézhez, ezért azt novemberi kiadási pénztárbizonylattal könyvelte. A számlák üzemanyag-vásárlást tartalmaznak. Erre az időszakra áfa-visszaigénylésünk volt (a mulasztási bírság miatt később fogunk hozzájutni). A számviteli politikában szerepel, hogy a pénztárból elszámolásra is felvehető összeg, amelyből az következik, hogy a számlák későbbi elszámolása indokolt. Alakíthatja-e a társaság úgy a számviteli politikáját, hogy a bejövő készpénzes számlák későbbi elszámolása szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...hanem ezek helyett közvetlenül az eredeti bizonylatokat használják. Ehhez az szükséges, hogy mind a bevételt, mind a kiadást jelentő tételek bizonylatait szigorú számadási kötelezettség alá vonják (megszakítás nélküli sorszámmal lássák el, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
1
2
3