Belföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállalók költségtérítésére vonatkozó rendeleti szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott adóköteles jövedelem. Az Szja-tv. 3. számú mellékletében a II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek között a napidíj nem szerepel. Így a napidíj teljes összege adóköteles.A napidíjat az egyes meghatározott juttatások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...előírásokkal csaknem szó szerint megegyezik.Az Szja-tv. 3. számú melléklete II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek részének 7/b. pontja szerint: "Igazolás nélkül, költségként elszámolható tétel külföldi kiküldetés esetén az a) pontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Közhasznú-e az önkormányzati feladatok ellátása?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?
Részlet a válaszából: […] ...feladat, amit az arra kötelezettközérdekéből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknekés feltételeknek megfelelve végez el, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkalvaló ellátását, valamint a feladatok ellátásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként(apport) bocsátja rendelkezésre, feltéve hogy az az Áfa-tv. 18. § (1) és (2)bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik. A 18. § (2) bekezdéseszerinti feltétel, hogy a szerzőa) a szerzéskor vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételi nyilvántartást kellvezetnie, amelynek alapján év végén az adóbevallásban fel kell tüntetnie abérbeadásból származó bevételeket mint elkülönülten adózó jövedelmeket és azokadóját. Amennyiben a magánszemély év végén az adóbevallás alkalmával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Lebontott hőközpont pótlása

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemeltetés költségei afelmerülés időszakának eredményét terhelik, a fűtési díjat pedig a felmerülésidőszakának árbevételeként kell elszámolni. A társasház felé számlázott, áfátis tartalmazó fűtési díj a társasháznál a közös költség része lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Zenekar támogatása

Kérdés: Egy ruházati nagykereskedéssel foglalkozó kft. exkluzív szerződést kötött – egy évre – egy együttessel. Cél a cég ruháinak népszerűsítése és az együttes támogatása. A cég a szerződés alapján, nagykereskedelmi áron 1 millió forint értékben biztosít a zenekar számára ruházati cikkeket, amiket a zenekar a kívánt részletekben használ fel. Milyen társaságiadó- és szja-vonzattal jár az ügylet?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. 3. számú mellékletének 3. pontjában foglaltak valamelyike. A "támogatás" nem minősülhet adománynak – ha az egyéb feltételek teljesülnek is -, mivel a kft.-nek vagyoni előnye – termékei népszerűsítése – származik a juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Vásárlói pontok

Kérdés: Nyilvánosan közzétett feltételek mellett, a vásárlók által, vásárlásaik során gyűjtött pontok (vásárlói pontok) árura történő beváltásának bizonylatolása, elszámolása, adózási következményei.
Részlet a válaszából: […] ...nem kapcsolódik. Ez azért lehetséges, mert a gazdasági esemény – a tartalma alapján – szerződésben meghatározott feltételek alapján adott: a termékhez, szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódó számlázott engedménynek felel meg. A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.