Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jól értelmezik a Számviteli Levelek 334. számában megjelent, 6808. kérdésre adott válaszunkat. Ezen válasz megismétlése helyett más irányból közelítve keressük – a kérdésben feltettekre – a választ.A kapott támogatásoknak két nagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Támogatási előleg elszámolása, visszafizetése

Kérdés: Társaságunk költségek és ráfordítások ellentételezésére 2020-ban támogatási előleget kapott. A támogatás elszámolása és benyújtása 2021-ben a mérlegkészítés előtt megtörtént. Az Szt. 33. §-a (7) bekezdése alapján társaságunk élt azzal a lehetőséggel, hogy a támogatás összegét időbeli elhatárolásként az egyéb bevételekkel szemben a 2020. évi beszámolóban elszámolta. A támogatás elfogadásáról a határozatot a beszámoló beadása után visszafizetési kötelezettség mellett kapta meg. A visszafizetendő támogatás összegét egyéb ráfordításként a visszafizetés tárgyévében (2021. év) vagy önellenőrzéssel (háromoszlopos beszámoló) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A pontos válaszhoz a kérdező túlzottan hiányosan fogalmazta meg a megkeresését. Ezért azt néhány feltételezéssel ki kell egészíteni.A támogatási előleget meg kellett, hogy előzze egy támogatási kérelem, amelyben rögzíteni kellett, hogy a támogatást a 2020. évi költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Változás az aktív időbeli elhatárolásoknál

Kérdés: A számviteli törvény változása kapcsán az Szt. 33. §-a (7) bekezdéssel egészült ki. Egy mérlegképes továbbképzésen az hangzott el, hogy ezt a támogatási pályázatoknál lehet alkalmazni. A fenti kiegészítés a mezőgazdasági támogatásokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...ezekben az esetekben gyakran előfordul, hogy a költségek, a ráfordítások már az adott üzleti évben felmerülnek, míg a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik évben veszteséges, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit. Az 1370/2007. EK rendelet előírásai a közlekedési szolgáltatót megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Áfaellenőrzés 2004/2005. évekre visszamenőlegesen

Kérdés: A 2004. és 2005. évben történt támogatás igénybevétele miatti áfaarányosítás lehetőségéről több cikk jelent meg. Ezek elolvasása után kérdezem: minden érintett időszaki bevallást önellenőrizni kell, vagy csak az érintett év utolsó bevallását? 2004. 05. 01-től számított időszak önellenőrizhető? Ezen időszak alatt keletkezett összes levonható áfa most érvényesíthető? Ha az egyéb feltételek megvannak?
Részlet a válaszából: […] ...napjával,– a késedelem idejére felszámított kamatot a bankszámlánvaló jóváírás napjával kell a tárgyidőszak egyéb bevételeként elszámolni.Az Art. hivatkozott rendelkezése alapján az adózó dönthetúgy, hogy a tárgyidőszak egyéb bevételeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...A támogatásokelhelyezése a mérlegben: Az igényelt, de még nem teljesített támogatást egyébkövetelésként kell kimutatni az egyéb bevételekkel szemben. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek(a ráfordítások) ellentételezésére –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Önkormányzati támogatás minősítése

Kérdés: A 2004-2005. években az államháztartási támogatásban részesülő adóalanyok az egyes termékbeszerzéseikhez kapott támogatás esetén az előzetesen felszámított áfa megosztásával érvényesíthették áfalevonási jogukat. Államháztartási támogatásnak minősül-e, ha egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő cég, amely a víz- és csatornaüzemeltetéssel van megbízva, az alapító önkormányzattól vissza nem térítendő támogatás formájában segítséget kap egy-egy számla kifizetésére? Adhat-e az önkormányzat tagi kölcsönt a működési kiadásokra?
Részlet a válaszából: […] ...sem adhat ad hoc jelleggelvégleges támogatást. Az önkormányzatnak rendeletben kell meghatároznia, hogykinek, mikor, milyen feltételekkel ad végleges támogatást. Nem jogszerű ésjoggal kifogásolható az olyan támogatás, amelyre a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Közösen végzett kutatás-fejlesztés támogatásának elszámolása

Kérdés: Cégünk – konzorciumi tagként – a műegyetemmel közösen kutatás-fejlesztéssel foglalkozik. A kutatás költségeit saját erőből és költségvetési támogatásból fedezzük. A támogatást előleg formájában kapjuk. Ezt az előleget a számlák alapján a költségvetésből a tényleges támogatási összegre kiegészítik. A támogatást anyagbeszerzésre, bérre, szolgáltatásra, valamint tárgyi eszköz beszerzésére bontják meg. A kutatás-fejlesztés során adóköteles árbevétel nem keletkezik, a kutatás-fejlesztés költségeit a felmerüléskor elszámoljuk költségként? A fentiekből az áfaarányosításnál mit kell figyelembe venni? A támogatásként kapott előleget hogyan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...során adókötelesárbevétel nem keletkezik. Ha csak ezt vesszük figyelembe, akkor azanyagbeszerzések, a szolgáltatás-igénybevételek előzetesen felszámított áfájanem vonható le, azt teljes egészében a beszerzés, a szolgáltatás-igénybevételköltségeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.