Peresített és megkapott követelés könyvelése

Kérdés: Ügyfelemnek 2.656.710 Ft-tal tartozott egy cég, amelyre 1.328.355 Ft értékvesztés volt elszámolva. Több évig tartó felszámolási eljárás lezárásaként az ügyfelem a vagyonfelosztás során megkapott 1.380.617 Ft peresített követelést. Miként kell ezt a könyvelésben szerepeltetni? Hogyan vezetem ki az eredeti követelést és az értékvesztést (mivel szemben), és hogyan veszem fel az új követelést? A peresített követelésre kellene elszámolni értékvesztést? (2018 óta volt perben a felszámolt cég.) Semmit nem tudunk a tartozásról és a perről.
Részlet a válaszából: […] ...52.262 Ft lesz (az 1.380.617 és az 1.328.355 Ft különbözete);-amelyet az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének g) pontja szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni: T 311 – K 9699, egyéb különféle bevételként.A követelés peresítése a követelés jellegén, azon,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!
Részlet a válaszából: […] ...az eredeti követelés összege, akkor a különbözetet – a számviteli törvény egyéb előírásai figyelembevételével – az egyéb bevételek között kell kimutatni.Még egy jellemzően előforduló esetre utalhatunk. Amérlegfordulónapon meglévő követelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Portfóliókezelésbe adás könyvelése

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?
Részlet a válaszából: […] ...követelést korrigálni a portfóliókezelő havi jelentésében szereplő adatokkal, de ehhez a nem realizált eredmény miatti korrekciós tételek alkalmazásától nem lehet eltekinteni.A rendelkezésünkre bocsátott banki számlakivonat értékpapíronként tartalmazza a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.

Mikrogazdálkodói követelés többletfizetése

Kérdés: A 2016. évi mikrogazdálkodói beszámolóban egy vevői követelés után a cég értékvesztést számolt el, amit a társaságiadó-bevallásban adóalap-növelő tételként szerepeltetett. Ezen vevő 2017. november hónapban maradéktalanul kifizette az értékvesztéssel érintett tartozását. Mi a teendő ebben az esetben? A kormányrendelet számlatükrében követelések visszaírása számla nincs. Hogyan szüntethetem meg a 319. Vevőkövetelések értékvesztése számlát?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt alkalmazni (ha az egyszerűsítés azt nem zárja ki!).Az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni a követelés eredeti jogosultjánál – ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Követelések értékvesztésének visszaírása

Kérdés: Cégünknél a vevő, az adós a vele szembeni, 2015-től kimutatott követelés eredeti értékét teljes összegében kiegyenlítette több mint két év után, amely követeléshez kapcsolódóan 2016-ban értékvesztést számoltunk el, emiatt a befolyt összeg meghaladja a követelés könyv szerinti értékét. Hogyan kell elszámolni a követelés könyv szerinti értékét meghaladó bevételt? Tekintettel a bevételi többletre, a követelés korábban elszámolt értékvesztése visszaírható?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban elszámolt értékvesztést visszaírni. Mivel a mérlegkészítési kötelezettség a mérlegfordulónaphoz kapcsolódik, a mérlegtételeknél, a mérleget alátámasztó leltárban szereplő tételeknél kell az értékelési szabályokat alkalmazni.Mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Behajthatatlan követelés értékvesztésének elszámolása

Kérdés: A kft. "X" vevője felé 10 hónapja fennálló követelése után 2005. évben 50 százalékos értékvesztést számolt el, amellyel növelte a társasági adó alapját. 2006-ban "X"-et felszámolják. "X" a kft. követelését kifizetni nem tudja, erről a kft. a felszámoló értesítését megkapta. Hogyan tudja érvényesíteni a követelés 100 százalékát adóalap csökkentéseként? Könyvelésében csak 50 százalék lesz a behajthatatlanként leírt követelés. Év közben az értékvesztést visszaírni nem lehet. Hogyan tudjuk a már leírt értékvesztést az adóalapnál 2006-ban érvényesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 81. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján azegyéb ráfordítások közötti elszámolással kell kivezetni, könyvelési tételek: T315 – K 311 és T 8691 – K 311. Az egyéb ráfordítások között így elszámoltösszeggel az adózás előtti eredményt – a 2005...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Teljesen leírt követelés kivezetése

Kérdés: Cégünknek egy felszámolás alatti kereskedelmi társaság tartozik. Követelésünk teljes összegére az előző évben már értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére nincs fedezet. Hogyan kell ez esetben helyesen könyvelni? Vissza kell-e írni az elszámolt értékvesztést, és kell-e hitelezési veszteséget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatosan a korábbanelszámolt értékvesztést nem lehet visszaírni, nem teljesülnek az Szt. 55. §-a(3) bekezdésében előírt feltételek. Hitelezési veszteséget sem kell elszámolni,mivel a követelés könyv szerinti értéke nulla. Így a teljesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: Felszámolás alatti társasággal szembeni követelésünk teljes összegére az előző évben értékvesztést számoltunk el. A bíróságtól megérkezett a végzés, hogy az adós gazdálkodó szervezetet megszünteti, a felszámolási eljárást egyszerűsített módon befejezi, a hitelezői igények kielégítésére vagyoni fedezet nincs. Hogyan kell ez esetben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...majd csak az egyenleget kell hitelezési veszteségként a 8691. Behajthatatlan követelés leírt összege számlán elszámolni [könyvelési tételek: T 3152 – K 3112 és T 8691 – K 3112]).A kérdéshez kapcsolódóan: a behajthatatlan követeléskénti leírás jogcím arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Követelések értékvesztése visszaírásának időpontja

Kérdés: Elfogadható-e a követelések értékvesztése visszaírásánál az a módszer, ha a társaság a 2002. év zárásakor a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, majd a mérleg-fordulónapi értékelés keretében szükségesnek ítélt értékvesztés összegét pedig egyéb ráfordításként elszámolja? Hogyan kell eljárni, ha az a követelés, amelynél értékvesztést számoltak el, behajthatatlanná válik, vagy a követelésből egy kisebb rész ugyan már befolyt, de a további rész befolyása bizonytalan?
Részlet a válaszából: […] ...az, ha a társaság a 2002. éves zárás során a 2001. év végén elszámolt értékvesztés teljes összegét visszaírja az egyéb bevételekkel szemben, és a jelenlegi értékelés alapján szükségesnek ítélt értékvesztés összegét az egyéb ráfordításokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.