11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása
Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
2. cikk / 11 Kamatmentes kölcsön
Kérdés: A kft. egyszeri nagy összegű kamatmentes kölcsönt adott egy másik kft.-nek, ingatlanfedezet mellett, telekkönyvi bejegyzéssel. A kölcsönszerződést közjegyző hitelesítette. Van-e adóvonzata? És mi a helyzet akkor, ha a kft. magánszemélynek ad kölcsönt kamatmentesen?
3. cikk / 11 Leányvállalatnak nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az anyavállalat kölcsönt nyújt a leányvállalatának. A kamatot minden hónap végén az átlagos kölcsönállomány alapján a jegybanki alapkamat + 0,5%-nak megfelelő mértékkel számlázza. Milyen adóvonzatai lehetnek az ügyletnek? Kell-e a számlában áfát felszámítani? Ha nem, akkor arányosítani kell az áfát?
4. cikk / 11 Tag részére nyújtott kölcsön kamata
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa kölcsönszerződést kötött az általa vezetett, tulajdonolt kft.-vel. (A kft. 2006-ban nyereséges volt, a tulajdonos osztalékot nem vett ki!) Feltételek a szerződésben: - a kölcsönadó (kft.) kölcsönt ad az adósnak 24 millió Ft összegben; - a kölcsön visszafizetési határideje 2015. február 1.; - a kölcsön kamata a mindenkori jegybanki alapkamat, amely a tőkével együtt fizetendő. Hogyan kell helyesen könyvelni a kölcsönt? A kölcsön kamata évenként, vagy a visszafizetés időpontjában könyvelendő? Van-e társaságiadó- vagy azt módosító kötelezettsége az ügyletnek? Az Szja-tv. 72. §-ának (1) bekezdésében szereplő kamatkedvezmény érvényesül-e a kölcsönügylet esetén?
5. cikk / 11 Támogatott eszköz értékesítése
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő támogatást kapott tárgyi eszköz beszerzésére, amelynek fejében vállalta, hogy a tárgyi eszközzel 10 évig szolgáltatni fog. A támogatási szerződés szerint, ha a támogatott a vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a támogatást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten vissza kell fizetni. A támogató a követelését jelzáloggal biztosította. 2 év után a támogató hozzájárulásával a társaság a tárgyi eszközt értékesítette azzal, hogy a társaságot 2011-ig terheli a vállalt kötelezettség a jelzálog fenntartása mellett. Helyesen járt-e el társaságunk, amikor a tárgyi eszköz értékesítésekor nem szüntette meg a támogatás miatti hosszú lejáratú kötelezettséget, csak az értékesített tárgyi eszköz nettó értékét vezette ki az értékesítés egyéb bevételként elszámolt összegével szemben?
6. cikk / 11 Pénzintézet lakáscélú hitele saját munkavállalóinak
Kérdés: Pénzintézetünk az elmúlt évek során folyósított saját dolgozó részére a mindenkori jegybanki alapkamaton, az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott, lakáscélú feltételeknek megfelelő kölcsönt. Igénybe veheti-e a dolgozó az Szja-tv. 38. §-ában meghatározott lakáscélú kedvezményt (max. 240 ezer forint)? Az APEH 2001/1. iránymutatásából úgy értelmezhetjük, hogy nem, de mi vitatjuk, ha a pénzintézet dolgozójának szociális vagy esetileg pénzkölcsönt nyújt. Egy hosszú futamidejű lakáscélú kölcsön véleményünk szerint nem szociális és nem eseti jellegű. A dolgozók részére a saját hirdetményünkhöz képest valóban alacsonyabb a kamatláb, de a második bekezdés a piaci lakáshiteleknél alacsonyabb kamatlábat definiál. Ha megnézzük, a piacon pl. használt lakás vásárlására akár 6 százalékos kölcsön is felvehető, tehát ennél az általunk alkalmazott kamatláb magasabb. Az igaz viszont, hogy a dolgozónak nyújtott hitelfeltételek bárki számára nem elérhetőek.
7. cikk / 11 A kamat szja-kötelezettsége
Kérdés: A Számviteli Levelek 32. számában a 626. kérdésre adott válaszban, amely az elengedett kötelezettség elszámolásáról szól, nem esik szó a magánszemély részére elszámolt, de a magánszemélynek meg nem fizetett kamat szja-kötelezettségéről. Véleményem szerint a teljes képhez az Szja-tv. 65. §-ában meghatározott feltételek figyelése is szükséges.
8. cikk / 11 Devizahitel elszámolása és kamatának adóztatása
Kérdés: Társaságunk 55 százalékos tulajdonosa (USA-ban élő magánember) 200 E USD devizahitelt folyósított új telephely kialakítására a tárgyévben. A visszafizetés feltételei: - évi 8,5 százalék kamat, - kamat- és tőketörlesztés fizetésének kezdete: 2002. 01. 01. A felvett devizahitel tárgyévi kamatát a létesítendő telephely értékét növelő tételként kell-e elszámolni? A külföldi magánszemélynek kifizetendő kamatot milyen adófizetési kötelezettség terheli, s az esetleges adót kinek (társaság vagy magánember) és mikor kell fizetnie?
9. cikk / 11 Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása
Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
10. cikk / 11 Kamatbevétel adózásának szabálya
Kérdés: Ha a magánszemélynek a kifizetőtől kapott éves kamatbevétele meghaladja az Szja-tv. szerinti adómentes határt (évi 10 ezer forintot), az e fölötti rész a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősül-e? Ekkor kinek kell az adót levonnia és befizetnie? Ez a 10 ezer forintos adómentességi határ független-e az adott kölcsön összegétől? A magánszemélynek a kifizetőtől kapott kamatbevétele milyen adómértékkel adózik, mikor és kinek kell bevallania, illetve befizetnie, ha meghaladja az évi 10 ezer forintos adómentes határt?