17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
2. cikk / 17 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
3. cikk / 17 Közúti tömegközlekedés árbevétele
Kérdés: A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ának c) pontja úgy rendelkezik, hogy mentes a belföldi gépjárművek adója alól "az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell". Az értékesítés nettó árbevételén belül mit nevezünk a helyi és helyközi menetrend szerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származó bevételnek?
4. cikk / 17 Munkavállalók utazási és szállásköltségeinek fedezete
Kérdés: A magyar vállalkozás ipari lágyforrasztó gépek, berendezések forgalmazásával, telepítésével, javításával, karbantartásával foglalkozik belföldön és külföldön egyaránt. A romániai feladatokra román állampolgárságú munkavállalókat vesz kölcsön. A kölcsönvett munkavállalók utazással, szállással kapcsolatos és egyéb költségeik fedezetére utólagos elszámolási kötelezettséggel pénzt kapnak oly módon, hogy céges Visa kártyát biztosít számukra a cég, amellyel fizetni tudnak, illetve készpénzt tudnak felvenni, ha arra van szükségük. Az elszámolás e-mailen történik, a számlákat postai úton küldik meg. Milyen szabályt kell alkalmazni az elszámolási időszak időtartamára, hogy ne keletkezzen kamatkedvezményből származó jövedelem? A társaság osztrák anyavállalatánál a dolgozók saját Visa-számlájukra kapnak egy meghatározott összeget. A munkavállalók havonta, a tárgyhónapot követően megküldik költségelszámolásukat és az azt alátámasztó bizonylatokat. Az osztrák cég ezt követően feltölti a magán-Visa-számlákat. Alkalmazható ez a rendszer belföldön is?
5. cikk / 17 Reprezentáció vagy nem reprezentáció
Kérdés: A kft. meghívott szállító és vevő partnereinek képviselői, valamint egyes saját dolgozói részvételével szakmai, üzleti konferenciát, vevő-szállító találkozót kíván rendezni. A konferencián bemutatják a cég jelenlegi helyzetét, eredményeit, sikereit, a forgalmazott új termékeket, technológiák körét, továbbá a vevő-szállító partnerek üzleti megbeszéléseket is folytatnak. Napközben szakmai előadásokon, workshopokon vesznek részt a meghívottak, amelyeket cégünk dolgozói, illetve külső meghívott előadók fognak tartani. Mivel egész napos rendezvényről van szó, ezért délben ebédet, este pedig vacsorát, napközben kávét, üdítőt, szendvicset biztosítunk a vendégek részére. A vacsorát követően szórakoztató programot szervezünk. Az egész rendezvényt egy rendezvényszervező cég fogja lebonyolítani, ez a cég fog a felmerülő költségekről számlát kiállítani. Kérdésünk az, hogy a felmerülő költségek közül melyek minősülnek reprezentációnak és melyek nem?
6. cikk / 17 Parkoló-, helyi utazási bérlet vendégeknek
Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú személygépkocsijaihoz éves autópálya- és parkolóbérletet vett. Vásárolt még rendszám nélküli parkolóbérletet, valamint arckép és név nélküli helyi utazási bérletet is a várható vendégek részére, illetve egyéb, a céggel kapcsolatos utazás céljából. Az utóbbiak járulékkötelesek?
7. cikk / 17 Szállodai programcsomagok értékesítése
Kérdés: A hotel programcsomagokat állít össze. "A" típusú csomag: csak szállást és minden szállodai vendégnek egységesen, kötelező jelleggel járó reggelit tartalmazza. "B" típusú csomag: az "A" típusú csomagon túl félpanziós ellátást és wellness-szolgáltatást is tartalmaz. Az "A" típusú csomagban található szolgáltatások az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás járulékos költségeként kezelendők, és annak 18%-os adómértékével adóznak. A "B" típusú csomagban a wellness-szolgáltatás nem tartozik bele az alapcsomagba, így 25%-kal adózik. A hotel a programcsomagokat közvetlenül a vendégnek értékesíti, amelyet azonban a megvásárlástól számított egy éven belül lehet igénybe venni, a vendég által választott időpontban. Ez azonban – véleményünk szerint – nem zárja ki a kedvezményes kulcs alkalmazását. Alkalmazható-e a kedvezményes adókulcs a fentiekben leírt módon értékesített programcsomagok esetében az alapszolgáltatásra? Amennyiben a vendég az előre megvásárolt programcsomagba bele nem tartozó szolgáltatásokat is igénybe vesz, azok ellenértékét az elutazása napján – az erről szóló számla ellenében – külön megfizeti. Normál értékesítésnek (tehát nem előleg) minősül-e az ügylet a programcsomag értékesítésének napján, és ezt a napot kell-e teljesítési időpontként feltüntetni? Vagy az ellenérték átvételének napjára előlegszámlát kell kiállítani, és a tényleges igénybevétel utolsó napját teljesítési időpontként megjelölve kell majd a tényleges számlát kiállítani?
8. cikk / 17 Tanulmányi költségek átvállalása
Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
9. cikk / 17 Csapatépítő tréning
Kérdés: A kft. csapatépítő tréningre szeretné munkavállalóit elküldeni. Erről számlát fog kapni. Kérdésem: ezt a cég elismerheti-e költségként adómentesen? Ha nem, hogyan fog adózni?
10. cikk / 17 Utazási utalvány kibocsátása
Kérdés: Az utazási iroda utalványokat bocsátott ki, amely utalványokat magánszemélyek vehették meg, és ajándékozhatták át szeretteiknek, vagy használhatják majd fel későbbi utazásaikhoz. Az utazási iroda bocsáthat-e ki ilyen utalványokat? Mikor keletkezik az adófizetési kötelezettség? Hogyan kell az eladott utalványokat könyvelni? Mikor kell az áfát megfizetni? Mi van a fel nem használt utalványokkal? Jól gondolom, hogy a természetbeni juttatások adója nem terheli a kibocsátót? Milyen számlaosztályban kell nyilvántartani?
