Vagyongyarapodás, elengedett tagi kölcsön

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...részesülő magánszemély teljesíti a 2008. éviLXXXI. törvény (Mód. tv.) 257. §-a (19) bekezdéséneka)-f) pontjában foglalt feltételeket, akkor az elengedett tagi kölcsönnelazonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető. Az elengedetttagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Osztalékfizetés veszteség esetén

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?
Részlet a válaszából: […] ...atársaság javára lemondanak. E döntés alapján a kötelezettségként előírtjóváhagyott osztalékot a társaság a rendkívüli bevételek között számolja el. Ajáró osztalékról való lemondást nem lehet a tulajdonosok követeléseelengedésének tekinteni, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszából: […] ...általános szabályától. Mivel tárgyi eszközt értékesít a kft.,a jelképes áron számlázott értéket az egyéb bevételek között kell elszámolni, atárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét pedig egyéb ráfordításként.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.