Idegenforgalmi adó a munkásszálláson elhelyezettek után

Kérdés: Munkásszállást üzemeltetünk egy idegenforgalmi szempontból frekventált településen, s az ott megszálló munkavállalók több társasághoz tartoznak. Van olyan cég, amelynek nincs a településen székhelye vagy telephelye az iparűzési adó szempontjából, de van, amelyiknek igen. Továbbá van olyan társaság is, amely az év egy szakaszában építőipari tevékenységet végez. Ami a munkavállalókat illeti, egy részük a munkásszállás helye szerinti településen végez munkát (a munkáltatója telephelyén), mások más településeken. A munkavállalóknak nem kell a szállásért díjat fizetni, mert azt a munkáltatójuk megtéríti számunkra. A kérdés az, hogy kell-e idegenforgalmi adót fizetniük, pontosabban mely esetekben kell beszednünk szállásadóként az idegenforgalmi adót?
Részlet a válaszából: […] ...sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkezik a szálláshely szerinti településen, vagy a munkavállaló nem a munkáltató székhelye, telephelye szerinti településen végez munkát (ideértve az ideiglenes tevékenységgel összefüggő munkát is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Iparűzési adó kiskereskedelmi tevékenységnél

Kérdés: Ügyfelem kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Az ország több településén van boltja, ezeket bejelentettük az érintett önkormányzatokhoz mint telephelyet. Azonban üzleti gyakorlat nála, hogy 1-2 hétre, esetleg maximum 1 hónapra más településeken, a település nagyáruházának folyosóján bérel néhány négyzetméteres területet, vagy akár egy minishopot, és itt folytatja az értékesítési tevékenységét. Aztán áttelepül egy másik helység másik áruházának shopjába. Előfordul, hogy egy évben 25-30 helyen is megfordul, ilyen átmeneti jelleggel aztán lehet, hogy nem megy vissza oda 5 évig, de lehet, hogy a következő évben visszamegy. Az iparűzési adó szempontjából ez azt jelentené, hogy a székhely és az állandó telephelyei mellett ezeket az átmeneti "boltokat" is be kellene jelenteni az illetékes önkormányzatokhoz? Ideiglenes ugye nem lehet, mert nem építőipar, és rendelkezik belföldi székhellyel, telephellyel. Azonban a fent vázoltak miatt gyakorlatilag követhetetlen, hogy hova jelentettük ki-be, aztán bevallásokat adni, megosztani az adót. Lehet-e olyan megoldás, amely alapján mentesülne ezen adminisztrációs teher alól, és mondjuk a székhely szerint illetékes önkormányzatnál lehetne az ezen településekre jutó iparűzési adót rendezni? A cég másik üzletpolitikai iránya az, hogy kiállításokra, vásárokra települ ki, és ott 2-3 napon keresztül árusít. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben mentesül az adott önkormányzatnál az iparűzési adó bejelentkezési, bevallási, fizetési kötelezettsége alól?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 35. §-ának (1) bekezdése és 37. §-ának (1) bekezdése értelmében a vállalkozót a székhelye, telephelye szerinti településen terheli az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség (a kérdésbeli eset valóban nem lehet ideiglenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 18.

Ideiglenes iparűzési adó

Kérdés: Társaságunk fő tevékenységi körébe különböző ipari anyagok (zárak, lakatok, kulcsok, nyílászárók, technológiai berendezések) nagykereskedelme tartozik. A piac igénye miatt 2013-tól vállaljuk ezeknek a beépítését is, ezért a 4329-es TEÁOR-t is bejelentettük tevékenységi körként, ehhez munkavállalókat vettünk fel, illetve külső szerelőket is megbízunk vállalkozóként. A szereléseket az ország különböző településein végezzük. A fenti beszerelési tevékenységünk miatt kell-e ideiglenes iparűzési adót fizetnünk, ha egy településen meghaladja a szerelési idő a 30 napot? Megrendelőnként kell figyelembe venni a 30 napot egy településen? Ha egy településen az adóévben több megrendelőnk van, és ott összességében a 180 napot is meghaladja a helyszíni szerelésünk, akkor állandó iparűzésiadó-alanyként kell bejelentkeznünk? 2013-ban volt egy másik belföldi társaság, amellyel kapcsolt vállalkozási jogviszonyban voltunk 20 napig (100%-os részesedésünk volt a cégben). Ebben az esetben, mivel az 500 M Ft-ot meghaladja az árbevételünk, figyelembe kell venni a Htv. 39. §-ának (6) bekezdése alapján a kapcsolt vállalkozás adatait is. Mivel az üzletrész értékesítésével megszakadt a kapcsolat a másik céggel, hogyan kell kellő körültekintéssel eljárnunk, hogy adatot kapjunk tőlük? Milyen adatokat kell figyelembe venni? Csak a 20 napra jutó árbevételét, elábét, közvetített szolgáltatást kell számba venni, vagy a teljes 2013-as év gazdasági adatait?
Részlet a válaszából: […] ...37. §-a (2) bekezdésének a) pontja és 35. §-ának (1) bekezdése értelmében építőipari tevékenységnek nem székhely vagy nem telephely szerinti településen való végzése ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettséget von maga után, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Változó munkahelyen történő foglalkoztatás

Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
Részlet a válaszából: […] ...jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját – a munkatermészetéből adódóan (ilyen az építőipari tevékenység is) – szokásosantelephelyen kívül végzi, a munkaszerződésben állandó munkavégzési helyként amunkáltató azon telephelyét kell megjelölni, ahonnan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Változó munkahely esetén napidíj

Kérdés: Építőipari jellegű szolgáltatás (faanyagvédelem) a tevékenységünk, megbízásaink a székhelytől és a telephelytől távol, többnapos időtartamúak. A belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók élelmezési költségtérítését a 278/2005. (XII. 20.) sz. kormányrendelet szabályozza. Kiküldetésnek minősül-e, és elszámolható-e napidíj, ha a munkaszerződés szerint "a munkavállaló munkáját változó munkahelyen, heti 40 órában végzi", de a telephelytől a távolság miatt naponta a bejárás nem oldható meg, ezért a munkavégzés helyén szállást, szállodai elhelyezést biztosítunk számára, számukra? Ha a napidíj elszámolható, akkor az 500 Ft napidíjátalány. Az annál kevesebb természetben nyújtott élelmezés számlakülönbözete a munkavállaló részére kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében folytatott üzletiutazásokat kell érteni. Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontjában kiemeli, hogy amunkába járás, a székhelyre, telephelyre a lakóhelyről történő bejárás nemszámít üzleti utazásnak, ugyanakkor idetartozik különösen a kiküldetés miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Iparűzési adó: az adóalap-megosztás szabályai

Kérdés: A 2001-től hatályos Htv. alapján a törvény által meghatározott eszközérték és a személyi jellegű ráfordítás szerinti adóalap-megosztás esetünkben – az építőipari tevékenység speciális jellegéből adódóan – nem valósítható meg, a számított adatok erősen torzított arányokat eredményeznek. A megosztási módszer alkalmazásával törvényt sértünk, mivel nem alkalmazható olyan módszer, amely az egyes telephelyeknél "0" adóalapot eredményez. Mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...folyik a tényleges munkavégzés) ezen munkavállaló után elszámolt személyi jellegű ráfordítás jelenhet meg (legalább részben) a telephely szerinti településen. Amennyiben az adott munkavállaló (foglalkoztatott) több telephely szerinti településen is felügyeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet a válaszából: […] ...szaktanácsadó, felügyeleti tevékenység végzésének, illetőleg természeti erőforrás feltárásának vagy kutatásának helyszíne is telephely, amennyiben ezen tevékenységek folyamatosan vagy megszakításokkal történő végzésének időtartama adóéven belül a 6...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.

Építőipari telephely: alvállalkozók

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?
Részlet a válaszából: […] ...A Htv. azt is rögzíti, hogy ezek közül azt kell alkalmazni, mely a tevékenységre leginkább jellemző. Ha az építkezés helyszíne telephelynek minősül és a munkálatokat kizárólag az alvállalkozók végzik el, akkor a megosztást a személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.