Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...feltételezzük, hogy 2020-ban – olyan értékesítésről, szolgáltatásnyújtásról szóló számlákat talált, amelyeket nem könyveltek a teljesítés időszakában (2019-ben), akkor azokat legkésőbb az adóhatósági határozat jogerőre emelkedése időpontjával – mint a 2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Fordított adózás helytelen értelmezésének következményei

Kérdés: Milyen következményei vannak annak, ha a számlát a fordított adózás szabályai szerint állították ki, de a számlázott termék, nyújtott szolgáltatás áfáját a számla kibocsátójának kellene fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...áfahiányt jelent, kedvezőbb esetben "csak" felesleges áfabefizetést.Ha például a termék eladója, a szolgáltatás nyújtója ateljesítésről a fordított adózás szabályai szerint állítja ki a számlát (amelyszámlát a vevő, a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Tévesen kiállított számla következményei

Kérdés: A magyar kft. megrendelt egy összetett beruházást (amely alapozásból, felszíni műszaki berendezést befogadó alapépítményből, kiszolgáló műszaki berendezésből áll) a holland cégtől, mintegy 50 millió forintos összegben. Mivel a holland cég a szerződés szerinti időben nem kezdte el a beruházást megvalósítani, az alapozási, az alépítményi munkákat a magyar kft. más magyar vállalkozókkal végeztette el, az általuk számlázott ellenértéket beruházásként számolta el. Ezt követően a holland cég a műszaki berendezést leszállította, azt fel is szerelték. Bár a holland cég nem a teljes beruházást valósította meg, mégis az eredeti összeget számlázták, amit a magyar kft. megkifogásolt. A holland cég javaslatára a magyar kft. – áfa felszámítása nélkül – a holland cég felé kiszámlázta a magyar vállalkozók által elvégzett alapozási, alépítményi munkák értékét, és azt elszámolta árbevételként, de nem csökkentette annak összegével a beruházás ráfordításait, holott a holland cég által számlázott – bár megkifogásolt – összeggel is növelte a beruházás bekerülési értékét. Így mintegy 20 millió forinttal nagyobb összegű eredményt mutatott ki. Később – külső szakember javaslatára – a holland cég helyesbítette a számláját, a magyar kft. pedig sztornírozta saját számláját. A helyesbítést megelőzően az APEH áfaellenőrzést tartott, és szerinte a holland cég felé az ingatlanhoz kötődő szolgáltatást áfásan kellett volna számlázni. Az APEH-revizor nem a számlázás helytelen voltát kifogásolta, véleménye szerint a számla kiállítása tanúsítja, hogy a gazdasági esemény megtörtént. A revizor szerint az adózó a bruttó elszámolás alapelvét is megsérti, ha csökkenti az elszámolt beruházási ráfordítást. Mi a számviteli és adózási szempontból is helyes álláspont?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszerű állapot helyreállítható.Természetesen a holland cég helyesbítő számlájának is, a kft.sztornószámlájának is az eredeti "teljesítési időpontra" kell vonatkoznia. Ésez az állapot valószínű, hogy csak önellenőrzés keretében állítható helyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.