Göngyölegdíjak devizában

Kérdés: Belföldi partnerünkkel kötött szerződésben a göngyölegdíjak devizában kerültek meghatározásra, a számla devizában kerül kiállításra. Szerződésünk alapján göngyölegek visszavételéről jóváíró számlát állít ki a partner. A visszaszállított göngyölegek esetén a jóváírásnál milyen árfolyamot kell alkalmaznia (a számlán feltüntetnie) a partnernek? Befogadható-e a jóváíró számla akkor is, ha nem az eredeti számlát helyesbíti? Amennyiben nem köteles a partner az eredeti, kiszámlázott árfolyam alkalmazására, abban az esetben az árfolyam-különbözetet árfolyam-különbözetként kell kimutatni? Év végén a készletet át kell értékelni? Tudomásom szerint a betétdíjas göngyölegeket betétdíjas áron kell nyilvántartani, vagy esetleg mérlegelt átlagár alkalmazható? Például egy új partner ugyanazon göngyölegtípusokra (pl. szabvány méretű EUR raklap) más összegű betétdíjat számol fel.
Részlet a válaszából: […] ...annak összegét a számlán is devizában kell rögzíteni. A devizában rögzített betétdíjat is forintban kell a könyvekben rögzíteni, a teljesítés napján érvényes választott árfolyamon forintra átszámított összegben. A helyesbítő számlában negatív előjellel kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint indokolt kezelni, azaz az euró érkező összegét a számviteli politika szerint választott, a teljesítéskori euróárfolyamon kell állományba venni. A kimenő euróösszeg átlagos euróárfolyamon számított értéke és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése

Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása. Az viszont kizárt, hogy bizonylat nélkül történjen a valutakifizetés, mint amilyenre a kérdés harmadik mondata utal. Nem a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni, hanem a tényleges kifizetéskori árfolyamot akkor is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Külföldi kiküldetés napidíjának elszámolása

Kérdés: A dolgozók részére szabályzat alapján biztosított napidíj és dologi kiadás előleg devizában, a valuta, deviza növekedése MNB-árfolyamon, csökkenése átlagárfolyamon kerül meghatározásra. A kérdés ezzel kapcsolatosan tartalmazza az elszámolás módját, valutapénztárból történő kifizetés esetén, illetve a valutapénztár megszüntetése mellett, kétfajta megoldási lehetőséggel. Mivel a kérdésben leírt elszámolási mód nem minden esetben helyes, így azt itt nem mutatjuk be, a válaszban térünk vissza arra.
Részlet a válaszából: […] ...– K 3613 (és nem a 454), az a) pontban foglalt módosítás figyelembevétele mellett a 3613. számla könyv szerinti árfolyamán, és nem a teljesítés napján érvényes választott devizaárfolyamon; ha eszközbeszerzés is volt, azt is közvetlenül a 3613. számlával szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Devizában adott előleg beszámítása

Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
Részlet a válaszából: […] ...nemaz Áfa-tv. előírásai szerint járt el. Az Áfa-tv. 59. §-a szerint: termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagykészpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámíthatóvagyoni előnyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...devizában meghatározott – eladási ár forintértékét az elismert, az elfogadott devizaösszegének az adott devizának a szerződés szerinti teljesítés napjára (2001. január 31-ére) vonatkozó, a választott hitelintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.

Devizában teljesített pótbefizetés értékelése

Kérdés: A gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai alapján a veszteség fedezetére a tulajdonosok pótbefizetést írhatnak elő, amit a lekötött tartalékba kell helyezni. A külföldi tulajdonos által devizában befizetett pótbefizetés értékelését is el kell-e végezni a mérleg fordulónapján, s az árfolyam-különbözetet el kell-e számolni, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak? A pótbefizetés visszafizetésekor keletkezett árfolyam-különbözetet a pénzügyi műveletek eredményében kell-e kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...taggyűlés a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írhat elő a tagok számára (meghatározva annak legmagasabb összegét, teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését), továbbá arról, hogy a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.