10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 10 Adószám törlése, visszaállítása után az áfa levonása
Kérdés: Kérdésem az Áfa-tv. módosított 137. § (2)-(3) bekezdéseivel kapcsolatos:
-ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
-a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?
-ha egy cégnek 2020. 09. 25-én törölték az adószámát, majd kérésre 2020. 10. 06-án visszaállították, a jelen szabályok alapján a 09. 25-ig le nem vont áfa le nem vonhatóvá válik, a törlés időszakára eső teljesítésű bejövő számlák áfája pedig szintén nem levonható, hiszen adószám nélkül nem végezhet gazdasági tevékenységet;
-a módosítás vajon hasonló esetekben az elévülés idejére lehetővé teszi a törlés miatt le nem vont áfa levonásba helyezését? Tehát a mi esetünkben a 2020. 09. 25-én törölt adószám esetén is alkalmazható a levonás, a módosítás hatálybalépése után? Vagy ez a szabály csak a hatálybalépés után törölt adószám esetére ad megoldást?
3. cikk / 10 Telek és felépítmény értékesítése
Kérdés: Egy kft. 2014-ben vásárolt egy telket a rajta levő felépítménnyel együtt. A vásárlási számla megbontva tartalmazza az áfamentes és visszaigényelhető áfa tételeket. A számlán szereplő áfaösszeget visszaigényeltük. A telek és felépítmény értékesítésre kerül. Áfás vagy áfamentes lesz az értékesítés az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés j)-k) pontja szerint? Ha áfamentesen állítjuk ki a számlát, akkor a vásárláskor visszaigényelt áfát most vissza kell fizetni?
4. cikk / 10 Áram-felülvizsgálati szolgáltatás
Kérdés: A kft. igénybe vett egy áram-felülvizsgálati szolgáltatást, amelynek keretében megállapították, hogy az áramszolgáltató magasabb díjakat számított fel az indokoltnál. Ezért a szolgáltató 2012. januártól kezdődően 2014. április hóig minden egyes hónapra kiállított egy-egy helyesbítő számlát. A számla kelte: 2014. 05. 12. A helyesbítések okozta áramköltség-csökkenést számvitelileg melyik üzleti év(ek)hez kell hozzárendelni? Ha az összemérés elvből indulok ki, akkor az elszámolási időszakokhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy 2014-ben kell könyvelni a 2012., a 2013. éveket érintő számlákat is? Emiatt önrevíziózni kell ezen évek társasági adóját, helyi iparűzési adóját is? Nincs valamilyen lehetőség – a speciális helyzetre tekintettel –, hogy minden számlát 2014. évre könyveljünk? Mint az áfánál, az adóalap csökkenése miatt nem kell az áfabevallást önrevíziózni.
5. cikk / 10 Utazásszervezési szolgáltatás értékesítése
Kérdés: Társaságunk Magyarországon bejegyzett utazásszervező kft. Uniós országban bejegyzett utazásszervező cég által szervezett utazást értékesít Magyarországon magánszemélyek részére. Cégünk az utakat uniós országban bejegyzett cégtől megvásárolja, amely cég társaságunknak a költségeket (hajó, repülő, szállás stb.) utazásszervezés címén leszámlázza. Kérdéseim: 1. Az utazásszervezés költségeivel (hajó, repülő, szállás stb.) kapcsolatosan melyik cégnek keletkezik áfafizetési kötelezettsége? Az uniós országban bejegyzett cégnek vagy társaságunknak? Amennyiben társaságunknak kell fizetni, akkor az áfa levonásba helyezhető-e? 2. A társaságunk felé számlázott szervezési költségek (hajó, repülő, szállás stb.) közvetített szolgáltatásnak (815. szla.) vagy (52. szla.) anyagjellegű költségnek minősülnek?
6. cikk / 10 Kis összegű tételek összevont számlázása
Kérdés: Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?
7. cikk / 10 Meghatározott időre történő elszámolás díja (áfa)
Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? - Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. - Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. - Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. - Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). - Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). - Fuvarozás, havi elszámolással.
8. cikk / 10 Operatív lízing vagy bérlet
Kérdés: A kft. nettó 6 millió forint értékű tehergépkocsit bérel operatív lízing keretében 6 év időtartamra. A szerződésben rögzítették, hogy a futamidő végén az eszközt vissza kell szolgáltatni a bérbeadónak, a bérlő annak a tulajdonjogát nem szerezheti meg. A bérbeadó az első alkalommal ún. emelt összegű bérleti díjról 600 ezer forint + áfa értékű számlát bocsátott ki, a további bérleti díjról szóló számlák 86 ezer forint + áfa értékűek. Minősíthető-e ez a szerződés bérletnek? Az első emelt összegű számla elszámolható-e bérleti díjként? Ha igen, akkor egy összegben, vagy időbeli elhatárolással? Az emelt összegű bérleti díjként számlázott érték áfatartalma levonásba helyezhető-e a számlán megjelölt teljesítési időszakban?
9. cikk / 10 Speditőri tevékenység áfafizetési kötelezettsége
Kérdés: Társaságunk termékügyletekhez kapcsolódó speditőri tevékenységet (fuvarokmányolás, árutovábbítás megszervezése, vámkezelés előkészítése stb.) lát el Magyarországon. Kizárólag a termékügyletekben részt vevő fuvarozókkal állunk szerződéses kapcsolatban (ők a megbízóink), szolgáltatást kizárólag feléjük végzünk, számlát is nekik állítunk ki. Tekintettel arra, hogy megbízóink között találhatóak belföldi, más uniós tagállambeli, illetve az Unión kívüli adóalanyok is, kérdésünk, hogy tevékenységünk után hol keletkezik adófizetési kötelezettségünk, illetve egyes esetekben (például ha a megbízó fuvarozónk termékexportban vagy termékimportban közreműködik) vonatkozik-e tevékenységünkre az áfa alóli mentesség?
10. cikk / 10 Bérleti díj késedelmes számlázása
Kérdés: A kft. a 2001-ben végzett adóköteles tevékenység után 2002-ben tárgyi adómentes tevékenységre tért át. Az adóköteles tevékenységhez bérelt eszközök bérleti díjáról a felek 2001-ben nem tudtak megegyezni. Milyen teljesítési időponttal kell 2002-ben a számlát kiállítani az eszközök bérbeadójának? Levonható-e az áfa?