32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata
Kérdés:
Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?
2. cikk / 32 Lízingelt eszköznél a maradványérték és a piaci érték különbözete
Kérdés: Nyílt végű lízing lezárásakor a társaság átengedi nyugdíjas munkavállalójának a személygépkocsi megvásárlásának jogát, őt jelöli ki vevőnek. A magánszemélynél a piaci ár és a maradványérték (amin megvásárolhatja) közötti összeg a vállalkozás által juttatott jogviszonyos jövedelemnek minősül (nem kerül kiszámlázásra). A jövedelmet a társaságiadó-törvény rendelkezései alapján bérszámfejtjük, az szja-t bevalljuk és megfizetjük. (Vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas, valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg.) A számfejtett jövedelmet a bérköltség vagy a személyi jellegű egyéb kifizetések közé számoljuk el, illetve miként fog kifutni a (kereset)elszámolási számla? Nyilvántartásba kell vennünk a vagyoni értékű jogot egyéb bevételként, majd ennek kivezetésekor az egyéb ráfordítással szemben fog kifutni a juttatás nettó értéke? Pl. T11/K96, T55/K4711, T4711/K4621, T86/K4711?
3. cikk / 32 Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak
Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
4. cikk / 32 Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével
Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
5. cikk / 32 Örökölt üzletrész megvásárlása
Kérdés: Magánszemély 2017. évben üzletrészt örökölt, 16,67%-os tulajdoni részben, 500 E Ft névértéken. A hagyatéki végzésben az üzletrész névértéken került megállapításra, a piaci értéket nem határozták meg. Az öröklés előtti utolsó közzétett és elfogadott beszámoló a 2016. évi beszámoló, amelyben a saját tőke összege: 30.082 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft. Ezt az üzletrészt az új tulajdonostól (az örököstől) a kft. – mint saját üzletrészt – megvásárolta 11.500 E Ft értékben. Mi lesz a szerzési érték, a piaci érték, az adóköteles jövedelem összege, kinek, hogyan kell adóznia? A kft. 2018. évi beszámolója mérlegében a saját tőke összege: 43.975 E Ft, a jegyzett tőke 3000 E Ft, a magánszemély üzletrészének a névértéke 500 E Ft.
6. cikk / 32 Visszaigényelt áfa megfizetése
Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető halála miatt új ügyvezető tulajdonos lesz. A tevékenységet a kft. nem folytatja tovább. A kft.-ben lévő épület után az áfát visszaigényelte, de most a fizetési időszak hátralévő részére jutó áfaösszeget be kell fizetni. Hogyan kell ezt könyvelni? Az áfa átutalásához nincs elegendő pénz. Járható út-e, hogy az új tulajdonos jegyzett tőkét emel, kifizeti a kft. tartozásait, és utána határozza el a végelszámolást?
7. cikk / 32 Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
8. cikk / 32 Társaságban lévő ingatlan apportálása
Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
9. cikk / 32 Közhasznú alapítvány támogatása
Kérdés: Nonprofit kft. a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adományt nyújt közhasznú besorolású alapítvány részére, közhasznú alapcél szerinti tevékenységéhez. A támogatott alapítvány a támogató nonprofit kft. többségi tulajdonosa, a vezető tisztségviselők személyében egyezőség nincs. A tulajdonosi státusz befolyásolja-e az adomány társasági adó szerinti megítélését, vagyis alkalmazható-e a 7. § (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-kedvezmény? Felmerülhet-e a gazdasági esemény szabálytalansága (pl. osztalékként való megítélése) vagy a társaságiadó-alap tekintetében a z) ponttól elérő minősítése?
10. cikk / 32 Megígért veszteségtérítés későbbi teljesítése
Kérdés: A gazdasági társaság minden évben működési támogatást kap fő tevékenységének (közszolgáltatói feladat) ellátására tulajdonosától, amely a szolgáltatás megrendelője is (mint közszolgáltatói feladat ellátásáért felelős). A nyújtott szolgáltatásért fizetnek az igénybe vevők (áfás szolgáltatás). A működési támogatások ellenére a társaság veszteséges. A tulajdonos hosszú távú szerződésben vállalta, hogy a jogos veszteséget is megtéríti a szolgáltatónak. Sajnos eddig még egyszer sem teljesített. Ez évben sikerült korábbi négy év kompenzálandó veszteségéről megegyezni. Milyen jogcímen számolható el a veszteség kompenzálása? Amennyiben támogatás, elszámolható-e egyéb bevételként, ha azt önkormányzati rendelet jogszabályi szintre emeli? (Várhatóan ez évben pénzügyileg nem rendeződik.) Ha a veszteségkompenzáció elszámolható bevételként, háromoszlopos beszámolót kell-e készíteni, mivel az jelentős összegűnek minősül?
