47 cikk rendezése:
41. cikk / 47 Részletre történő vásárlás
Kérdés: Részvénytársaságunk ingatlan vásárlását tervezi. A vételár 50 százalékát és az áfa teljes összegét a szerződés aláírásakor kifizetné, a vételár fennmaradó 50 százalékát (a tőketörlesztést és annak kamatát) 60 hónap alatt törlesztené. Mikor száll át a tulajdonjog, a teljes ár kifizetésekor, vagy már az 50 százalékos vételár megfizetése után? Mikor lehet az ingatlant aktiválni?
42. cikk / 47 Minőségi kifogás elszámolása
Kérdés: A szállító teljesítésével szemben minőségi kifogásunk volt. Például 10 millió forint volt a teljesítés, 2 millió a minőségi levonás. Kérdés, a nettó összegről kell kiállítani a számlát, és külön jegyzőkönyvben rögzíteni a minőségi kifogás levonásának összegét? Mi lesz az áfa alapja?
43. cikk / 47 Tartozásátvállalás: könyvelés, adóbevallás
Kérdés: Egy kettős könyvvitelt vezető, egyszerűsített éves beszámolót készítő, a tárgyévben veszteséget kimutató kft. "tartozásátvállalási szerződés" szerinti összege miatt adóalapja pozitív lett és társaságiadó-előleg fizetésére kötelezetté vált. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást, a beszámoló mérlegébe, eredménykimutatásába, adóbevallásába azt beállítani?
44. cikk / 47 Részletre történő értékesítés áfája
Kérdés: Részletre történő ingatlanvásárlás esetén hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség? Kell-e a foglaló után áfát fizetni?
45. cikk / 47 Importszámla aláírása
Kérdés: A kft. importáruk forgalmazását végzi. A beérkezett árukról kiállított számla nincs aláírva. Rögzíthetjük-e azt a könyvviteli nyilvántartásban?
46. cikk / 47 Ingatlan értékesítése részletre
Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
47. cikk / 47 Iparűzési adó: ideiglenes építőipari tevékenység
Kérdés: Építőipari tevékenység esetén mikortól kell fizetni az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót, illetőleg mely naptól kezdődően kell számítani a Htv. 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti tevékenységvégzés időtartamát? Hogyan kell eljárni építőipari tevékenység esetén a napok számítása során az iparűzési adónál? Van-e iparűzésiadó-kötelezettség akkor, ha a munkákat kizárólag alvállalkozók végzik?