Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kölcsönszerződésben milyen visszafizetési, törlesztési időpontot határoztak meg.A régi Ptk. 327. §-a alapján a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a kötelezett részéről a tartozás elismerése megszakítja az elévülést. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...értékét az egyéb bevételek között kell elszámolni, és követelésként kell kimutatni, majd a tőkeleszállítás miatti kötelezettség teljesítésébe beszámítani, és a két érték közötti különbözetet pénzügyileg rendezni.Az átadásra kerülő telek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Negatív saját tőke rendezése részvénytársaságnál

Kérdés: Rt.-nk a várható adatok alapján – egy vissza nem térő rossz ügylet miatt – várhatóan oly mértékben veszteséges lesz, hogy a saját tőke negatív lesz. Ügyvédünk szerint az rt.-kre nem érvényes a pótbefizetés, de ha ezt el is fogadná, a két év türelmi idő – szerinte – végképp nem értelmezhető a tőkepótlásra semmilyen módon. Könyvvizsgálónk a kétéves időtartamot és akár a pótbefizetést is el tudja fogadni, de a vállalkozás folytatásának elve – szerinte – sérül, és korlátozó záradékkal riogat. Miként kell értelmezni a Gt. és az Szt. vonatkozó előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...valójában technikai akadálya lehet az, ha viszonylag sok kisrészvényese van a társaságnak, és nincs "önként vállalkozó" a pótbefizetés teljesítésére. Ha a kérdésben szereplő esetben van ilyen egy vagy több "önként vállalkozó" részvényes, akkor a probléma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...való tőkeemelés folyamata azonos az osztalékból fedezett tőkeemeléssel, azzal a különbséggel, hogy az utóbbinál pénzügyi teljesítések is történnek. Mivel a két művelet ugyanarra az eredményre vezet, azt nem kezelheti eltérő módon az Szt. A társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.