Építőipari tevékenységnél 180 nap figyelembevétele

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységet végez különböző településeken. Van, ahol a munkák időtartama rövidebb ideig, egy-két hónapig tart, más esetben viszont előre láthatóan több lesz, mint fél év vagy akár több mint egy év. Mikor kell bejelentkezni a településnél iparűzésiadó-alanyként? Be kell-e jelentkezni már akkor, ha az építési munka kezdetekor látható, hogy az hosszabb ideig fog tartani?
Részlet a válaszából: […] ...fordulata értelmében a napok számításánál a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítéselfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja figyelembe veendő.Mindebből következően az adóéven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Kulcsrakész lakások értékesítése, bérbeadása

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A könyvelés az 5. költségnemek számlaosztályban összköltségtípusú eredménykimutatásban készül, a készletszámlákat év közben nem vezeti. A folyamatos anyag, alvállalkozói díj, fuvar, bérköltség könyvelése és az áfa levonása hogyan történhet? Az eladásra kerülő új lakások használatbavételekor szükséges-e értékelni, aktiválni az építés bekerülési értékét?
Részlet a válaszából: […] ...az értékesítéskor lehet megszüntetni.A lakásépítéssel kapcsolatos anyagbeszerzés, szállítási és rakodási költség, alvállalkozói teljesítés számlázott ellenértéke szerinti előzetesen felszámított áfa levonható, mivel a készlakások értékesítésekor, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...az ügylethez kapcsolódó adóalap az Áfa-tv. 69. §-a értelmében az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az általános forgalmi adó mértéke ebben az esetben is 27 százalék.Tekintettel arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Éttermi eszközök környezetvédelmi termékdíja

Kérdés: Cégünk (belföldi áfaadóalany) fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Tésztákat és leveseket készítünk, eldobható pohárban, tésztás dobozban értékesítve. Az étkezésekhez biztosítunk szalvétát, favillát/fakanalat, elvitel esetén pedig műanyag szatyrot, ha szükséges. A csomagolószereket belföldi forgalmazóktól (belföldi adóalanyok) vásároljuk meg, és biztosítjuk vendégeink részére. A szóban forgó termékek után (ételesdoboz, szalvéta, műanyag villa korábban, favilla, kebabboksz, szatyor) van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-befizetési kötelezettségünk? Ha igen, milyen gyakorisággal? A 21TA bevalláson bevallva?
Részlet a válaszából: […] ...Általános esetben a kötelezettség az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy abban az esetben, ha a terméket akár az eladó, akár a megrendelő, akár harmadik személy adja fel, illetve fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a megrendelő részére történő feladás vagy fuvarozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.