Bizományosi értékesítés számlázása

Kérdés: Az eladási bizományi szerződés alapján a bizományos a saját nevében értékesíti a megbízó által átadott termékeket. A bizományos bizományosi jutalékra jogosult az eladott termékek után. A számlázás kétféleképpen történik:
Az egyik: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a szerződésben rögzített árakon elkészíti a bizományos felé a számláját, a bizományos pedig a bizományosi jutalékról az ő számláját a megbízó felé. Mindkét esetben az Áfa-tv. 58. §-ának (1a) bekezdésében leírtakat alkalmazzák a számla teljesítésére.
A második: a megbízó az ún. fogyásjelentés alapján a számláját úgy készíti el, hogy a szerződésben rögzített árakat (termékek értékét) csökkenti az ehhez kapcsolódó bizományosi jutalék értékével. A teljesítés az előbbiek szerint.
A két számlázási gyakorlat közül melyik a helyes? Hogyan kell bizonylatolni, elszámolni a megbízó által átadott azon termékeket, amelyeket a bizományos nem tud a szerződés megszűnésekor visszaszállítani, mert hiányzik, visszaszállításra alkalmatlanná vált (értékesítés vagy kártérítés)?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembevételével kellene. E számla alapján árbevételt és fizetendő áfát a megbízó számol el, illetve vall be. Számvitel szerinti teljesítés a termékek tényleges értékesítésének időszaka, áfa szempontjából is ez az időpont, az Áfa-tv. 58. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...szerződéses kapcsolatokra épül. AzSzt. 72. §-a (2) bekezdésének a) pontja ezt a követelményt a következőképpenfogalmazza meg: a teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevételemagában foglalja a vevőnek a szerződésben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Jegyeladás jutaléka (áfa)

Kérdés: Társaságunk külső szervezők által szervezett kulturális események jegyeinek terjesztését vállalja. A megállapodás szerint a megbízó jogosult a jegyeladásból származó bevételre, míg társaságunk az eladások utáni meghatározott mértékű jutalékra. Fenti ügyletre a megbízóval – eladási megbízásra – bizományosi szerződést kötünk, mint bizományos saját értékesítésként kezeljük a jegyértékesítésből származó jövedelmet, a megbízó pedig jutalékkal csökkentett jegybevételről állítja ki számláját. Nyereségünket a jegyvásárlásról kapott jutalékkal csökkentett összeg és az általunk értékesített jegybevétel különbözete, az árrés alkotja. Fenti jegyeket belföldi magánszemélyek részére értékesítjük. Erre az ügyletre az Áfa-tv. 15. §-a érvényes? Fenti szolgáltatás kulturális szolgáltatásnyújtás, amelyre az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja külön hivatkozik a teljesítés helyét illetően. Amennyiben a rendezvény helye külföld, ebben az esetben a teljesítés helye is külföld. Ezt úgy értelmezzük, hogy a külföldön lévő rendezvények jegyeinek értékesítése az Áfa-tv. területi hatályán kívül esik, tehát áfát a jegyre nem kell felszámítanunk. Helyes-e a fenti értelmezésünk abban az esetben, ha a rendezvény külföldön (EU-s tagállamban) kerül megrendezésre, a szervező, akivel szerződést kötünk, külföldön (EU-s tagállamban) nyilvántartásba vett adóalany, és a részünkre kibocsátott számlája a saját országában érvényes áfa-mértéket tartalmazza? (Jutalékunk vele szemben keletkezik, az eladási megbízás eredményeként.) Illetve van-e eltérés, ha nem EU-tagállamban, hanem 3. országban lévő rendezvény jegyeinek értékesítését vállaljuk? Továbbá hogyan kell értelmezni ebben az esetben a törvény 140. §-át, és ez hogyan kapcsolódik a fentiekhez?
Részlet a válaszából: […] ...mivel e szolgáltatást ténylegesen nem Magyarországon teljesítik (arendezvényeket ugyanis külföldön tartják meg) – ezen tevékenységénekteljesítési helye az Áfa-tv. 42. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapjánkülföld, következésképpen a magyar áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Lottóforgalmazás

Kérdés: A betéti társaság a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A bt. nyitott egy bizományosi számlát, ahonnan hetenként leemelik a költségeit. A zrt. a pénzügyi elszámolásról hetente pro forma számlát bocsát ki, a számla végösszegét a vállalkozó befizeti a bizományosi számlára. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. A bt.-nél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolást jellemzően a felek közöttiszerződéses kapcsolat, a felek közötti szerződésben foglaltak támasztják alá,illetve határozzák meg.A bizományi ügyletek könyvviteli elszámolására – a felekközötti szerződésben rögzítettek figyelembevételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége

Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...mindig a tárgyévet megelőző adóév utolsó napjáig – az Áfa-tv. 49. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesítése esetén – van lehetőség.] Az alanyi adómentesség választása azt eredményezi, hogy bármelyik fenti konstrukcióról is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.