Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén

Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...el lehet követni egy el nem fogadott számlához kapcsolódóan, a kérdező társaságnál mindazt elkövették.A szállító által számlázott teljesítések számláit csak akkor lehet könyvelni, ha azokat a társaságnál az arra illetékes (belső szabályzatban nevesített)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés semmis. Ilyen esetben bármelyik fél kérheti az eredeti állapot helyreállítását. Ha ez esetben volt a felek között valamilyen teljesítés, akkor azt kötelesek egymásnak visszaszolgáltatni.Behajthatatlan követelés az a követelés, amely a hatályos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésnek a) pontja alapján azadólevonási jog keletkezésének az időpontja a termékértékesítés ésszolgáltatásnyújtás teljesítéséről kibocsátott számlában, egyszerűsítettszámlában a teljesítés időpontjaként feltüntetett nap. Ez – az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.