6 talált cikk az engedményezés , bevallás , teljesítés kifejezésre

Kérdés: Egy gazdasági társaság magánszemély tulajdonosa – a korábbi években jóváhagyott, nyilvántartott – osztalékkövetelését engedményezi egy (másik) gazdasági társaságra. Mikor áll be az osztalék kapcsán a kifizető szja-, szocholevonási, -bevallási kötelezettsége? Az engedményes követelés érvényesítésekor? Tehát a konkrét pénzügyi teljesítéskor? Ha erre évek múltán kerül sor, akkor mi alapján vonjuk le az szja-t, szochót? Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt lekönyvelni? További információk: Az osztalék jóváhagyása a 2015. évi beszámoló elfogadásával, 2016-ban történt, azonban a társaság likviditási helyzete miatt kifizetésre nem került sor. A magánszemély (tag) 2019-ben engedményezte az osztalék kifizetését egy gazdasági társaságra. Az engedményes a követelést a mai napig nem érvényesítette. A fenti gazdasági eseménnyel kapcsolatban mikor és hogyan kell könyvelnünk? Mi a teendő, ha az engedményes gazdasági társaság a követelést érvényesíteni szeretné? Meg kell keresnünk az eredeti jogosult magánszemélyt annak érdekében, hogy nyilatkozzon az szja- és szocholevonás helyes megállapítása érdekében? Mi történik abban az esetben, ha időközben a magánszemély értékesítette az üzletrészét? (És ha a helyes számfejtés érdekében a nyilatkozatot nem tudjuk beszerezni?) Kérem, hogy a gazdasági események helyes könyvelését is mutassák be a válaszadás során!

Kérdés: A társaság a pénzforgalmiáfa-elszámolást választotta. A vevővel szemben 127 ezer forint követelése volt, amelyre egy korábbi évben értékvesztést számolt el. 2017. 12. 31-én a vevő felszámolójától kapott nyilatkozat alapján ezt leírta behajthatatlan követelésként (T 319 – K 311, 127 000 Ft). Sajnos a pénzforgalmi áfa technikai számlán nyilvántartott 27 000 Ft áfa leírása nem történt meg. Ezt hogyan kellett volna könyvelni 2017-ben, illetve most – utólag – 2018-ban?

Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?

Kérdés: A számvitelre szakosodott bt. számviteli szolgáltatást nyújtott a kft. számára. Amikor kiderült, hogy a bt. nem az elvárható színvonalon teljesítette számviteli és adózási tevékenységét, a vállalkozási szerződést felbontották. Korábban a kft. a bt. alkalmazott tagjának és egy másik alkalmazottjának munkáltatói kölcsönt nyújtott. Amikor esedékessé vált a munkáltatói kölcsön visszafizetése, a bt. nagy összegű számlákat nyújtott be előző időszakokban teljesített állítólagos szolgálatairól. A benyújtott számlák jogosságát a kft. nem ismerte el, a számlákat visszaküldte. A bt. azonban már ezt megelőzően az összes követelését engedményezte a munkáltatói kölcsönt felvett magánszemélyekre. Ők közölték, hogy ezt az összeget a munkáltatói kölcsön miatti tartozásuk teljesítésébe beszámították. Az előbbiek szerinti engedményezés és beszámítás jogszerűnek tekinthető?

Kérdés: A 2012. évi CXLVI. törvény kiegészítette az Áfa-tv.-t a XIII/A. fejezettel, az áfa pénzforgalmi elszámolásának választási lehetőségével. Ez azt jelenti, hogy a kiállított számlákban felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor kell kötelezettségként bevallaniuk és megfizetniük, viszont a kapott számlában előzetesen felszámított adót csak a számla kiegyenlítésekor lehet levonni. Pénzforgalmi elszámolást választónál hogyan kell könyvelni? És hogyan kell könyvelni az egyéb adózóknál?

Kérdés: "B" kft. és "C-Z" társaságok között korábban termékforgalmazási szerződés állt fenn, amely alapján "C-Z" társaságokat jutalék illette meg. "B" kft. a "C-Z" társaságok számára jutalékelőleget adott, amelyről "C-Z" társaságok számlát állítottak ki. A folyósítás időpontjában az áfakulcs 20% volt. "B" kft. a jutalékelőlegből származó – teljesítésbe még nem ment – követeléseit ellenérték fejében eladta "A" kft.-nek. Ez időponttal "B" kft. és a "C-Z" társaságok között fennálló termékforgalmazási szerződés alapján "B" kft.-t megillető jogok és kötelezettségek – egy háromoldalú szerződéssel – "A" kft.-re szálltak át. "A" kft. a vásárolt követeléseket az előlegek között vette nyilvántartásba, a követelésekért fizetett összegben. "C-Z" társaságok a termékforgalmazási szerződés alapján 2010. 12. 31-én jutalékot számláztak ki 20% áfával növelten "A" kft.-nek, amelyből levonták a korábban "B" kft.-től kapott előleg jutalékkal megegyező részét és annak 20%-os áfáját. (A jutalék összege meghaladta a kapott előleg összegét.)