46 cikk rendezése:
11. cikk / 46 Engedményezés, tartozásátvállalás
Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
12. cikk / 46 Pótbefizetés elengedése
Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
13. cikk / 46 Kongresszusszervezéshez kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: A társaság kongresszusszervező, a kongresszusokat a kongresszusrendező megbízása útján bonyolítja le. A kongresszusok megszervezésével kapcsolatos szolgáltatásokat a szervező saját nevében rendeli meg és számolja el költségként, a részvételi díjat pedig árbevételként. A kongresszus eredményével számol el a kongresszusszervező a kongresszus rendezőjével, és az eredményt utalja át a rendezőnek. Az átutalás történhet számla kibocsátásával?
14. cikk / 46 Pénzbeli vagyoni hozzájárulás helyett más
Kérdés: Egyszemélyes kft. a jegyzett tőkéjének 10%-át készpénzben alapításkor teljesítette, a házipénztárba. A fennmaradó összeggel két éven belül fogja feltölteni a jegyzett tőkét. Ha az alapító okiratba azt jegyezték be, hogy készpénzben fogja teljesíteni a fennmaradó jegyzett, de be nem fizetett tőkét, ezt kiválthatja eszközapportálással is? Személygépkocsi is apportálható? Ha igen, értékbecslés szükséges, vagy elegendő az adásvételi szerződésben megjelölt eladási ár? Utóbbi esetben az áfa nélküli vagy az áfás ár vehető figyelembe?
15. cikk / 46 Sajátos törzstőkefeltöltés
Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
16. cikk / 46 Tulajdonosok által átutalt pénzeszközök
Kérdés: A külföldi leányvállalatnak négy tulajdonosa van, 25-25%-kal. A tulajdonosok nyilatkozata szerint a leányvállalat nem jegyzett tőkéjébe 50 000-50 000 eurót utalnak át 2 év alatt, havi részletekben. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy az átutalt pénzösszeggel a leányvállalat korlátlanul rendelkezhet, a tulajdonosoknak emiatt nem lehet követelésük. A havonta átutalt pénzösszeg minek minősül? A magyar tulajdonos esetében növelheti-e a befektetést? Milyen esetben lehetne az átadott pénzeszközt befektetésnek minősíteni?
17. cikk / 46 Támogatás vagy utólag adott engedmény
Kérdés: Megállapodás keretében fix összeget adunk vevőinknek marketingtámogatás címén. Ennek ellenében bizonyos mennyiségű árut kell tőlünk vásárolniuk. A megállapodásban meghatározott határidő letelte után megvizsgáljuk, hogy megrendelte-e a megfelelő mennyiséget. Amennyiben nem, vagy időközben szerződést bontott, akkor a támogatás arányos részét vissza kell fizetnie. Szerintem ez utólag adott engedmény. Amíg nem teljesítik a rendelési mennyiséget, addig egyéb követelés? A mérlegfordulónapon a mennyiséggel arányos részt elszámolhatom egyéb ráfordításként?
18. cikk / 46 TISZK-nek átutalt fejlesztési támogatás
Kérdés: Cégünk a szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzéssel, saját dolgozói továbbképzésével és a TISZK-nek (térségi integrált szakképző központ) átutalt fejlesztési célú támogatással teljesíti, de az év végi bevallásban még további kötelezettség maradt, amelyet az NSZFI-nek (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet) utaltunk. A TISZK-nek utalt összeg előírását az 564. Szakképzési hozzájárulás számlára kell könyvelni, mint fennmaradó kötelezettséget, vagy mint átadott támogatást?
19. cikk / 46 Bónusz vagy utólag adott engedmény?
Kérdés: Amennyiben a vevő a 2011. évben számláit határidőre kifizeti, azaz az éves bruttó számlaérték legalább 95%-át a fizetési határidő napján jóváírják, akkor az eladó az éves forgalom után + 0,5% bónuszt fizet. (A vevővel skontómegállapodás is van, amely szerint 60 napos fizetési határidő és 15 napon belüli fizetés esetén 2% skontót kap.) Egy másik szerződésben az áruforgalmi bónuszok között szerepel pénzügyi bónusz, amelynek feltétele bankgarancia nyitása. Elszámolása negyedévenként utólag történik, áfa nélkül, utólag adott engedményként (bónuszként). Minek minősülnek ezek a bónuszmegállapodásban rögzített pénzügyi feltételektől függő engedmények?
20. cikk / 46 Gyakorlati képzés költségeinek elszámolása
Kérdés: A 4488. kérdésre adott válaszuk szerintünk ellentétes a 2003. évi LXXXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdésével, mely szerint a törvényben előírt módon teljesített szakképzési hozzájárulást a bérjárulékok között kell elszámolni. Kérjük magyarázatukat, ha a 4488. kérdésre adott válaszukat nem megfelelően értelmeztük!