Új építésű ingatlannál a vevői igények áfája

Kérdés: Egy projektcég új építésű ingatlan létrehozására generálkivitelezővel kötött szerződést. Az építés folyamatban, a lakások vevőivel az építtető előszerződést kötött. A felmerülő vevői egyedi igények kielégítését (egyedi szaniterek, egyedi burkolás, egyedi nyílászárók beszerelése stb.) azonban a projektcég nem vállalja, ezért a generálkivitelező ezen munkálatok elvégzésére közvetlenül a vevőkkel köt szerződést. A generálkivitelező milyen áfakulccsal számlázza ezeket a munkálatokat a vevők felé?
Részlet a válaszából: […] ...építőelemek értékesítéséről, így azokra nem alkalmazható az Áfa-tv. 10. § d) pontja. Ebből következően az egyedi igények teljesítésére szolgáló szerződés nem az Áfa-tv. 3. számú mellékletének 50. pontja szerinti ingatlanértékesítést tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. a sportcélú ingatlanra irányuló, építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházás, felújítás esetén a támogatási igazolás kiállításának feltételeként fogalmazza meg – többek között – a következőket:A támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Termékvásárláshoz adott kupon számlázása

Kérdés: Társaságunk termékét nagykereskedőknek és saját üzletünkben magánszemélyeknek is értékesíti. A marketingtevékenység érdekében háromfajta kupon van, amelyeket a gyártott termék dobozában helyezünk el. Az 1. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és a termék árából 5 százalék engedményt kap. A 2. kupon esetében a vevő azt a következő vásárlásnál leadja, és kap egy ajándék poharat. A 3. kupon esetében a vevő odaadja azt annak az egészségügyi dolgozónak, aki a vevő részére a terméket ajánlotta, aki a kuponon szereplő kedvezményt a saját vásárlásánál igénybe veheti. A fenti három esetet hogyan kell számlázni? Milyen áfa-, társaságiadó-, esetleg szja-, ehofizetési kötelezettség merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...jár, de adózási szempontból lényegesen olcsóbb.Az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése szerint az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak árengedményt (például üzletpolitikai célból). Ehhez az szükséges, hogy– számlával egy tekintet alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 31.

Szakképzési hozzájárulás közhasznú nonprofit kft.-nél

Kérdés: A közhasznú besorolással rendelkező nonprofit kft. 2009. évben szakképzési hozzájárulás fizetésre kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...formábanfolytatja a tevékenységét, akkor a hozzájárulásra kötelezett a 2009. adóévben aszakképzési hozzájárulási kötelezettségének teljesítéséhez az Szht. 3. §-a (1)bekezdése szerint az adóév egészére megállapított hozzájárulás alapjátcsökkentheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése

Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közösszükséglet kielégítéséért felelős szervvel folyamatos szolgáltatásteljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díjváltoztatásának feltételeit is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Ingyenes vagy kedvezményes képzés

Kérdés: A Balatonon és/vagy a Dunán levő, 8-10 főt befogadni képes hajó bérleti díja – mely alvállalkozók, teljesítési segédek oktatásával és tréningjével kapcsolatos – elszámolható-e adó- és járulékmentesen a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint nem adóköteles, és így járulékmentes isaz ingyenes vagy kedvezményes képzés értéke, ha azt a munkáltató rendelte el,akkor is, ha a költségeket nem a munkáltató viseli. A törvény nevesítettenkiemeli a képzésnek azt az esetét, ha a kifizető vele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...a másik tag részére történőeladása:– a nyilvántartás szerinti érték kivezetése: T 875 – K 373;– az eladási ár (50 ezer euró) a teljesítéskori választottárfolyamon forintra átszámított érték: T 386, 382 – K 975;– a T 975 – K 875 könyvelési tétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...a megfizetéskor érvényes jegybanki alapkamat 105 százalékát akamat nem haladhatja meg. Ha korábban is történt kamatfelszámítás (csakteljesítés nem), akkor évente kell nézni, hogy az adott évi kamatra teljesül-ea feltétel, és a kifizetett összegnek az a része 0 kulcsos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...létezik, a mulasztási bírságok között. A külföldi személy adómegállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettségének teljesítése gyakorlatilag kikényszeríthetetlen, ezért a külföldi személyt csak abban az esetben terheli adómegállapítási,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.