A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...rögzíti, hogy abban az esetben, ha a terméket akár az eladó, akár a megrendelő, akár harmadik személy adja fel, illetve fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a megrendelő részére történő feladás vagy fuvarozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Külföldinek nyújtott hirdetési szolgáltatás kulturális járuléka

Kérdés: A kulturális járulék alapjába beletartozik-e a magyar adóalany által közösségi ügyfélnek nyújtott hirdetési szolgáltatás? Véleményem szerint a közösségi partner felé teljesített hirdetési szolgáltatás az 1992. évi LXXIV. törvény 15. §-ának (5) bekezdése alapján külföldön teljesítettnek minősül, ezért nem kell ezen szolgáltatás után kulturális járulékot fizetni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a következtetés helyes.A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény(az NKA) 5. §-ának (3) bekezdése szerint nem kell kulturális járulékot fizetniazon termékek esetében, amelyek után a járulékfizetésre kötelezett személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Reklámszolgáltatás külföldi cég weboldalain

Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A reklámanyag elkészítése az Áfa-tv. 6-7. §-ai alapján nemminősül termékértékesítésnek, ezért szolgáltatásnyújtásnak tekintendő. AzÁfa-tv. 15. §-a (10) bekezdésének a) pontja alapján elektronikusan teljesítettszolgáltatásnak minősül – többek között – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről

Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
Részlet a válaszából: […] ...bérlet, a nyílt végű pénzügyi lízing az Áfa-tv. 8. §-ának (1)bekezdése szerint szolgáltatásnyújtás. Szolgáltatásnyújtásnál a teljesítés helye az adott esetben,az Áfa-tv. 15. §-a (5) bekezdésének a) pontja alapján, mivel a tevékenységhezszükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Importbizomány áfája

Kérdés: A bizományos által lebonyolított importot milyen általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Az importbizomány áfarendszerbeli megítélésénél ismét csak abból kell kiindulni, hogy a Ptk. 507. §-a alapján a bizományos az adásvételi szerződést a megbízó javára, de a saját nevében köti. Így a külföldi eladóval szemben a bizományos saját nevében jár el, s ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.